Csillag Péter újságíró 2015-ben kezdte dokumentálni azokat a kistelepülési focipályákat, ahol az igazán nagy meccsek történnek: a „hátsó füveseket”. Az immár több mint 150 helyszínt bemutató sorozat olyan Magyarországot láttat a foci által, amelyet sokszor észre sem akarunk venni.
Hogyan lehet egy diktatúrában demokratikus modellt kialakítani egy pszichiátriai osztályon, egyenrangú kapcsolatot orvos és páciens között, a páciensek erős beleszólását az osztály működésébe? Erről is beszélt a Szelfiben dr. Gerevich József pszichiáter, neurológus, író.
Itthon alig beszéltek róla, külföldön nemzetközi filmfesztiválokon díjazták, és húsznál több országban mutatják be. A Keskeny út a boldogság felé című dokumentumfilm egy meleg roma párról, útkeresésükről, álmaikról szól. Oláh Kata rendezővel és az egyik főszereplővel, Gagyi Gergővel beszélgettünk.
A Fanni kertje Somogyvári Gergő rendező-operatőr első egész estés dokumentumfilmje. A hajléktalan férfi és a transz tizenéves barátságának történetét bemutató film megnyerte a Szarajevói Filmfesztivál zsűrijének különdíját, valamint a budapesti Verzió filmfesztivál közönségdíját.
A színművész szerint a politikai nyomás abban is látszik, hogy ki válhat kedveltté, míg régen a színvonal igény és követelmény volt. Novák Katalin Győzikét felköszöntötte a születésnapján, míg Presser Gábor esetében erről nincs hír. A tolerancia helyett a hencegés és a büntetőfékezés lett az alap.
Az embernek az az érzése, hogy Hajnóczy Somából nem csak egy van, a többszörös világbajnok bűvész annyi mindennel foglalkozik egyszerre. Könyvet ír, társasjátékot fejleszt, zenél, videózik, ezer helyen lép fel. Közben házat vesz egy rászoruló családnak, és hajléktalanoknak „varázsol” pénzt.
Palócföld természetközeli, apró falvaiban a mai napig élnek olyan idős emberek, akik hétköznap is hagyományos viseletben járnak. Mohos Zsófia őket fényképezi évek óta. Képei egy épp eltűnőben lévő, nehéz, de a mainál talán emberibb léptékű világot idéznek.
Pszichológus, gyásztanácsadó, meseterapeuta, aki krízishelyzetekben lévőknek segít. Polcz Alaine tanítványa volt. Azt mondja, sok minden lehet nagyon nehéz az embernek, nem csak az, hogy elfogadja a betegséget vagy a halált. Révész Renáta Liliána a Szelfi vendége.
A színész azt mondja: egyes színházak kötelességüknek érzik, hogy a szórakoztatás mellett ráismerjünk saját butaságainkra is. A politikai élet mentén a színházi is megosztott. Ha pedagógus lenne, a Holt költők társasága című előadás után megint sírna a nézőtéren.
Még küzd, de nem tudja meddig bírja. Azt mondja: majdnem ott tart, ahol 50 évvel ezelőtt, annyi különbséggel, hogy most nem börtönbe akarják küldeni, nem a szabadságát akarják elvenni, hanem mindenét, amije van, amit felépített. Nagyinterjú Orbán Viktorról, Krisztusról és a NER-ről.
Invazív vagy inváziós növényfajok? Mit tehet egy kaktusz, ha elszabadul? Hogy került a parlagfű Magyarországra? Minden, amit az inváziós növényekről tudni kell, de soha nem mertük megkérdezni – mostanáig. A Szelfi vendége dr. Csecserits Anikó botanikus.
Az emberiség története során nagyon sokáig az egyes államok, társadalmak belső rendje, békéje volt a legfontosabb érték, és ha ezt erővel akarták megdönteni, azt elítélendőnek, polgárháborúnak tartották. Kezdetben Kossuth Laljosék sem tartották forradalomnak saját küzdelmüket a Habsburg-ház ellen. Hogyan jött létre ez a változás és mi az eredménye? Többek között erről is beszélgettünk Hahner Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem volt docensével, a Mathias Corvinus Collegium Rubicon Intézetének vezet...
A színész azokkal a rendezőkkel tud jól dolgozni, akik az agyát is használják. Bár az Igenis, miniszterelnök úr! című darab tízéves, a benne szereplő mondatoknak mára érkezett meg a jelentésük. Eszenyi Enikő vígszínházi ügyével kapcsolatban pedig úgy látja: a főváros álságos vizsgálatot folytatott.
A hajléktalanság olyan állapot, amelyből van kiút, de emberi kapcsolatok nélkül szinte lehetetlen talpra állni - mondja Balog Gyula. Neki sikerült, ma már másokon is próbál segíteni. A Város Mindenkié csoport aktivistája, az Első kézből a hajléktalanságról program létrehozója volt a Szelfi vendége.
Akár 10-15 év múlva a hétköznapi életben is elterjedhetnek az embereket segítő társrobotok. Ezek gyártásához nemcsak mérnökök szükségesek, hanem például biológusok (etológusok), pszichológusok is – egyebek mellett erről beszélgettünk a Szabad Európa podcastjában.
Izraelben kezdett el verseket írni, amelyeket először Facebookon publikált. Később ennek kapcsán derült ki, hogy ADHD-s és Asperger-szindrómás. Barukh-kal beszélgettünk az első felolvasásáról is, amitől annyira félt, hogy végül a saját közönsége nyugtatta meg: nem kell félni, senki sem bántja.
Milyen szerepet játszott a Ludas Matyi és a Rádiókabaré a lengyel demokratikus mozgalmak elleni hangulatkeltésben? Miért fontos tudni, milyen kocsma van Varsóban a kultúrpalotánál? Hogy élik meg a lengyelek, hogy ez történelmük egyik legszebb fejezete? Mitrovits Miklós polonista a Szelfiben.
Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) korábbi munkatársa már fiatalkorától együtt dolgozott Karikó Katalinnal. A későbbi Nobel-díjas első munkái, tehetsége és szorgalma is szóba kerül a Szelfi legújabb részében.
43 évesen döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, mert, ahogy mondja, nem funkcionált itthon. A családjával végül Izraelbe mentek, az Arava-sivatag egyik kibucába. Nem volt egyszerű dolguk, de Barukh ott kezdett el verseket írni, és lett a sivatagi magyar irodalom legnagyobb élő költője.
Zsámbéki Gábor osztályában végzett a főiskolán. Már harmadévesként főszerepet kapott a Katona József Színházban, amelynek 25 éve tagja, és amely ma is a szakmaiságot, a védőhálót, az inspiráció jelenti számára. A Szelfi vendége Ónodi Eszter színművész.
A Szelfi vendége volt Szabó Réka, a közelmúltban megszűnt Tünet Együttes művészeti vezetője.
Ma Magyarorországon több tízezer ember él az utcán vagy valamilyen közterületen, de egymilliónál is többeknek alkalmatlan és bizonytalan a lakhatása, zsúfolt, penészes, vagy ablak, ajtó nélküli helységekben. A Van Esély Alapítvány az ilyen nehéz helyzetbe került embereknek próbál segíteni.
A zenész érzékeny arra, hogy ne skatulyázzák be, hiszen a sokoldalúság kulcs egy előadónak. Szerinte kérdés, hogy olyan szereplőkre van-e igény a nagy televíziós show-műsorokban, akiket felkapnak, kineveti őket az ország, majd pár év múlva kiköpi. Úgy látja: az embereknek egy történelmi film esetében is csak az számít, hány millióba kerülhetett, egy színésznek viszont nem kell ezzel foglalkoznia.
Miután elhozta a fődíjat és a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat is a Karlovy Vary-i filmfesztiválról az egy fillér magyar állami támogatás nélkül készült Ernelláék Farkaséknál című filmjével, egy államtitkár ezt úgy kommentálta, „nyertünk”, és a magyar film sikeréről beszélt. Azóta elkészült a Békeidő, leforgatták az Egy százalék indiánt és a Kálmán napot – szintén magyar állami támogatás nélkül, de azt mondja, mostanra belefáradt, a következő filmes, színházi projektjeit már külföldön kész...
Ha sport lenne a polgármesterség, Pásztor Béla Európa-bajnok lenne. 58 évig volt Veresegyház első embere, tanácselnökként kezdte, átsegítette a települést a rendszerváltozáson. De csak a rendszer változott, ő maradt, megtartották a városlakók, akiket ő maga akarnok, tehetséges hadseregként jellemez.
A színész azt mondja: karrierjére hatással volt származása, később munkái között már szép számmal szerepeltek nem színesbőrű emberek is. A közéleti szereplésekbe belefáradt, Don Quijote harcnak érezte. Tudja, hogy készülnek listák, és egyes castingokra azért nem jutott el, mert aláírt egy petíciót.
Korábban soha nem adott még podcast-interjút, imádja a goa trance-t, és azt mondja, nem bírná elvégezni a munkáját, ha nem jógázna rendszeresen. A Szelfi vendége Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke.
Hogyan lehet(ne) öröm a tanulás, milyen a diákok értékelése egy alternatív iskolában, és miért idejétmúlt a jelenlegi oktatási rendszer? – erről is beszélgettünk a korábban három alternatív iskola elindításában is részt vevő pedagógussal, Szeszler Annával, aki sokáig a Lauder iskolát vezette.
Dr. Lengyel Árpád a Carpathia hajóorvosaként vett részt a túlélők mentésében, mégsem lett közismert itthon a magyar mentős. Emlékét unokája, Völgyi Péterné Dr. Reich Márta ápolja. Azt mondja: nagyapjának a rettenetes pánik olyan traumát okozott, hogy élményeiről később senkinek nem beszélt.
Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a technológia által uralt, gyorsan változó világban? Erről szól a Holnap címmel megjelent kötet, amelynek szerkesztője dr. Kapitány-Fövény Máté, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, az OMIII-drogambulancia klinikai szakpszichológusa.
