"Szabi a Pék" jobban szereti a régimódi pékárut: vajas kenyeret és sós kiflicsücsköt, édes kalácson - megvajazva és megsózva – simán el tudna élni. Miközben modern és egyedi: jöhet a pizza csípőskolbásszal és málnával, kis krémsajttal. Az élteti igazán, ha egy gyerek saját készítésű sütit visz neki.
A világhírű zongorista és zeneszerző több tízezres arénákat tölt meg. Kottát nem használ, hallás után mindent megjegyez. A Bohemian Rhapsody feldolgozásánál például úgy képzelte, hogy van benne egy kis Mozart, Chopin, Beethoven, Bach, Rahmanyinov, és mindenki hozzáad egy részletet, akárcsak ő.
Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állatkert állategészségügyi igazgatója, vezető állatorvosa több mint 25 éve óvja az állatkert lakóinak egészségét. A hivatása mellett arról is kérdeztük, elvállalná-e az állatkert vezetését, és mit fejlesztene az idén 157 éves intézményben, ha hirtelen sok pénz lenne rá.
A többszörös nemzetközi díjas asztrofotós azt mondja, képeivel az univerzum varázslatos vizualitásának olyan mozzanatait keresi, amiket más nem örökített meg. Bonyolult technikával rengeteg kozmikus fényt kell lefotóznia, de az elképesztő űrutazásnak csak a fényévmilliárdok szabhatnak határt.
A korábbi informatikai szakember, Apostol János negyven éves elmúlt, amikor -egy hirtelen ötlettől vezérelve- beiratkozott az orvosi egyetemre. Sikeresen el is végezte. Mindezt úgy, hogy diszlexiával és diszgráfiával küzd. Most az ötvenes éveiben jár, rezidensként dolgozik egy vidéki kórházban.
A hatvanas évek elején Angliából költözött Magyarországra Bodóczky Caroline. Annak idején a diák levelezőtársként megismert magyar férje miatt jött Budapestre. A tanárnővel arról is beszélgettünk, milyen volt családot alapítania egy brit fiatal lánynak a vasfüggöny mögötti Magyarországon.
Még hisz abban, hogy a művészettel jobbá lehet tenni a világot, azt mondja, különben nem is csinálná. Amikor pár éve megkérdezték, azt mondta, hogy szerinte Thuróczy Szabolcs és Molnár Piroska a legjobb színész Magyarországon, azóta már mindkettővel játszhatott egy filmben Vilmányi Benett.
A Fertő, a Velencei-tó és a Balaton közül utóbbi van a legkevésbé természetközeli állapotban – mondta a Szabad Európának Padisák Judit limnológus, egyetemi tanár. A szárazföldi belvizek szakértőjével a Balatonról, az emberi természetről, oktatásról és civil kurázsiról is beszélgettünk a Szelfiben.
Az egyik legismertebb magyar fotográfus, eddig összesen 16 országban volt önálló kiállítása, munkásságát itthon is számos díjjal elismerték. Legutóbbi kiállításán az általa évtizedeken át fotózott romániai falu, Szék jelenét is bemutatta. A Szelfi vendége Korniss Péter fotóművész volt.
Muhi András több mint 250 filmet jegyez producerként. Azt mondja, a Larry volt az utolsó alkotás, amelynek készítésében rész vett. Beszélgettünk kultúrpolitikáról, a filmesek lehetőségeiről és arról, hogy felvenné-e a telefont, ha Káel Csaba keresné egy munkával.
Minden jelentős díjat, szakmai elismerést megkapott, amivel ezen a pályán elismerhetik egy színész művészetét. Sokáig tanított, azt mondja, a pályakezdőkben is ott vannak a jövő Darvas Ivánjai, Bessenyei Ferencei, Máthé Erzsijei. Molnár Piroska, a nemzet színésze volt a Szelfi vendége.
Sok esetben a puszta szerencsén múlik, hogy valaki, aki épp elakadással küzd az életében, kap-e itthon megfelelő mentális segítséget. Egy alapítvány tartja fenn Magyarország maroknyi pszichoterápiás intézeteinek egyikét, a terápiás közösségként működő Thalassa Házat.
Az első olvasópróbától kezdve végigkíséri a darabot, segíti a színészeket, akiknek védőhálót jelent. Hivatalosan 1976 óta dolgozik a Vígszínházban, de először ötven éve lépett a teátrum színpadára, még énekesként, Presser Gábor Képzelt riportjában. A Szelfiben Kertes Zsuzsa, a Vígszínház súgója.
Akkor vált a missziójává az érdekvédelmi munka, amikor saját bőrén tapasztalta, milyen nehéz diagnózishoz jutni autizmus spektrumzavarral felnőtt nőként ma Magyarországon. Oravecz Lizankát évekig borderline-nal kezelték, az egyik orvosa azt jósolta neki, hogy ,,diliházban fog megrohadni”.
Hogy nézett ki a hagyományos magyar parasztház, és miért szaporodtak el a Kádár-kockák? Többet tud-e egy hagyományos vályogház, mint egy szupermodern technológiával létrehozott épület? Erről is beszélgettünk Krizsán András építésszel.
Nagyon sok Magyarországon az alsóvégtag-amputációk száma. Az ok az érszűkület mellett a népbetegségnek mondható diabétesz. Daróczy Judit bőrgyógyászprofesszor, egyetemi tanár évtizedek óta foglalkozik a nehezen gyógyuló sebek, elsősorban a cukorbetegség okozta lábsebek gyógyításával.
Ha ezerszer lehülyéznek, akkor sem adom fel azt az elvem, hogy megpróbálok mindenki felé empátiával fordulni és ha ő hülyéz le, akkor tudom, hogy azért van, mert rengeteg traumát cipel magával az illető - mondja podcastunkban Kukorelly Endre író.
A Whistler anyja egy híres festmény, amely egy komor hölgyet ábrázol, a festő édesanyját. A Whistler mamája ezzel szemben egyáltalán nem komor tartalmat jelöl: ezen a címen egy blog működik.
Képek ezreit szedte össze lomtalanításokon, és állítása szerint az összes fotót látta, ami csak megjelent a Fortepanon – ez pedig mostanra csaknem 200.000 képet jelent. A Fortepant alapító Tamási Miklóssal beszélgettünk közmédiáról, a XX. századi Magyarországról és a mesterséges intelligenciáról.
Magyarországon közel 25 ezer gyermek nem a saját családjában, hanem gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél él. Nekik próbál biztos érzelmi hátteret és hosszú távú kapcsolatot biztosítani a Gyermekhíd Alapítvány. A szervezet több tucat önkéntessel és néhány állandó munkatárssal dolgozik.
Az OFF-Biennále a legnagyobb független kortárs művészeti esemény Magyarországon. 2014-ben szinte a semmiből indították el a szervezők személyes kapcsolataikat felhasználva. Azóta az OFF nemzetközileg is ismertté vált. A Szelfi vendége Somogyi Hajnalka, az OFF-Biennále Egyesület elnöke.
Nem az a legfontosabb, hogy mindig nekünk legyen igazunk, hanem hogy megpróbáljuk megérteni a másikat. Nagyon jó dolog egy sörrel a kezedben a Los Angeles Lakersnek drukkolni, de a való életben semmi sem fekete-fehér – Andrew Hefler Magyarországon élő amerikai színházi szakemberrel beszélgettünk.
A kórházi munkája során és igazságügyi szakértőként is nehéz sorsokkal, családi drámákkal találkozik Dr. Sófi Gyula osztályvezető főorvos, igazságügyi gyermekpszichiáter és gyermekgyógyász szakértő. A Szelfiben a szakmájáról, a covid és az online világ gyermekekre gyakorolt hatásairól is beszélt.
„Ez a föld, ami az állatok életterét adja, túl szép és túl jó a fekvése, és úgy illeszkedik másoknak a birtokához, hogy másoknak is kell. Ráadásul mindenáron. Mert az őket nem érdekli , hogy ebben nekünk öt év munkánk van, és hogy ettől függ az állatok élete.”
Magyarországon túl sokan isznak ahhoz, hogy ne tekintsük népegészségügyi problémának, ne foglalkozzunk vele nagyon komolyan, és ne bagatellizáljuk úgy, ahogy jelenleg bagatellizálva van – mondja dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus, a Szelfi vendége.
Hónapról hónapra küzdenek a túlélésért a fiatal és felnőtt autisták számára létrehozott civil lakóotthonok az elszálló rezsiárak, az egyre szűkösebb pályázati lehetőségek és a több mint tíz éve változatlan összegű állami normatíva miatt. Számukra nyújt védőernyőt az Autistic Art Alapítvány.
Ma a lakhatási szegénység mintegy 3 millió embert érint Magyarországon - hatalmas szám. A probléma eközben nem igazán része a társadalmi diskurzusnak, a kormány bő kézzel osztott lakhatási támogatásai inkább demográfiai, családgyarapítási célokat szolgálnak.
Kovács Tímea és kilenc éves svájci juhászkutyája, Demi, a hét elején jöttek vissza Törökországból, ahol túlélők után kutattak a földrengés helyszínén. Tímea soha nem látott mértékű pusztulásról számolt be, azt mondja, pszichésen még nem sikerült feldolgoznia a látottakat.
Segítette felkészülni a brit olimpiai csapatot, dolgozott a nemzetközi űrállomás légiirányítóival, saját módszerével megújítaná az űrhajósok képzését. A Szelfi vendége Schlosser Károly pszichológus, a Goldsmiths University of London egyetemi tanára és kutatója, a King's College tanársegédje.
Mindenkinek más a tapasztalata a magyar egészségüggyel. Azt azonban valószínűleg senki nem vitatja, hogy a kommunikáció orvos és beteg között néha bizony nem a legmegfelelőbb. Nem meglepő – az egészségügyi képzésből lényegében hiányzik ez a fajta ismeretátadás.
