Kovács Patrícia: A legjobb dolog héttől tízig történik velem
Szabadúszóként vagy társulatban jobb színésznek lenni? Kell politizálnia a színháznak? Fontos a civil kurázsi? A Szelfiben Kovács Patrícia, a Vígszínház művésze.

Szabadúszóként vagy társulatban jobb színésznek lenni? Kell politizálnia a színháznak? Fontos a civil kurázsi? A Szelfiben Kovács Patrícia, a Vígszínház művésze.
Homoki Andrea közösségszervező, az Elios-szerződéseket és a vonatkozó OLAF-jelentést kiperlő civil szervezet aktivistája. Stelczer Attila egy szomszédos település, Vecsés egyesületében segíti megoldani lakóhelye problémáit. A két aktivistával elrontott közvilágításról, sárgára színeződött ivóvízről, nehézkes tömegközlekedésről beszélgettünk, és arról, mit és hogyan tehet ilyen és hasonló problémák ellen – másokkal összefogva – egy hétköznapi állampolgár.
Csak ne nehezítse meg működésüket az állam, ezt szeretné Szalkai Dániel a Miskolci Autista Alapítványtól, akiknek három évtizedes működésük során most télen kellett először adománygyűjtő kampányt indítaniuk, hogy fedezni tudják valamiből az irreálisan megemelkedett rezsiköltségeiket.
Beszélgetés cseh sörökről és magyar borokról, arról, hogyan látja egymást a két nép, mit jelent most a közép-európaiság és a kisebbségi lét valakinek, akinek Kassán természetes volt, hogy magyarul, csehül és szlovákul is beszélnek. Bial Tibor, Csehország budapesti nagykövete volt a vendégünk.
A sakktörténet legjobb női sakkozója, Polgár Judit volt a Szelfi vendége, ahol beszélt a minden gyereknek szóló iskolai sakkprogramokról, és arról, hogyan győzte le tavaly nyáron egy madridi parkban, nyolc perces játszmában Magnus Carlsen sakk-világbajnokot.
Jogászok, ügyvédek, akik a szabadidejükben önkéntesként rászorulókon segítenek: lent, a téren fogadják az ügyfeleket, olykor esőben-hóban. Ők az Utcajogászok. Az Utcajogász két tagjával, Kalota Ágnessel és Mekler Kingával beszélgettünk.
„Hihetetlen mértékben képesek vagyunk nem szolidárisak lenni egymással” – fogalmazott a Szabad Európa podcast műsorában a ma már inkább filozófusként, íróként, környezetvédőként ismert filmrendező. Szerinte a hatalom akkor szokott megbukni, ha elveszti a mértéket.
Ősi Juditot azért bocsátották el öt kollégájával együtt a Karinthy gimnáziumból, mert polgári engedetlenségben vett részt, tiltakozásul a pedagógusok helyzete és a közoktatás állapota ellen. Azt mondja, ezt kellett tenniük, és bízik abban, hogy tanárként folytathatja, mert ez a hivatás az élete.
Nem csak hisz a szolidaritás és az összefogás fontosságában, de tenni is próbál érte, amikor az egyetemen tanítja a jövő jogászait vagy amikor a Társaság a Szabadságjogokért munkatársaként olyan embereket segít, akik nem elég erősek ahhoz, hogy hallassák a hangjukat. A Szelfiben Zeller Judit jogász.
A Szelfiben ezúttal Kiss László középiskolai történelemtanárral beszélgetünk arról, mit érdemes igazán megtanítani egy mai fiatalnak a történelemórákon és miért érdemes rendszeresen megszavaztatni az osztályt órán.
Hosszú évek kálváriája után elkészült a mecseki Láthatatlanokról szóló dokumentumfilm. A rendező közösségi finanszírozásból és végül a pécsi önkormányzat segítségével fejezte be a filmet, amely három olyan férfiról szól, akik fiatal korukban a hegyen harcoltak a szovjetek ellen, majd emigráltak.
Cordelia Shakespeare Lear királyának legifjabb lánya. Odaadóan szereti apját, de ezt szavak helyett segítséggel mutatja meg. Hallgat és segít. A Cordelia Alapítvány is ezt teszi immár 26 éve: menekülteknek segít. A Szelfi vendége az alapítvány vezetője, dr. Hárdi Lilla orvos, pszichiáter.
Muszáj kicsit optimistának lenni, mondja Garaczi László, ha fel akar kelni az ember az ágyból, és nem akar depressziós lenni. A végtelen gyűlöletkampányt viszont tragikusnak látja. Abban bízik, hogy egyszer csak rájövünk, hogy mit lehet elérni ezzel a kultúrával és ezzel a 10 millió emberrel.
A Szelfiben a Váci egyházmegye nyugalmazott püspökét kérdeztük egyebek mellett az állam és az egyház viszonyáról, a cölibátusról, a nyitás felé tartó egyházról és arról is, nem bánta-e meg, hogy ezt a hivatást választotta.
Vannak emberek, akiket kifejezetten vonzanak a lepusztult épületek, imádnak ilyen helyekre bejutni. Sőt sok külföldi is csak azért jön Magyarországra, hogy elhagyott objektumokat fotózzon. Békés Zoltán szabadidejében a romokat bújja.
Hiába diagnosztizálnak egyre több gyereket és felnőttet is autizmusspektrum-zavarral, az állam mintha nem ismerné el létezésüket, ezzel együtt pedig a társadalom egy jó része sem. Érintett szülőként ezen is próbálnak változtatni Daniss-Bodó Eszterék az Egy sima, egy fordított Egyesülettel.
Kőművesként kezdte, jogvédő lett belőle. Glonczi László úgy látja: a cigánytelepek környékén azért nyílt sok egyházi iskola, mert jó biznisz romagyerekeket oktatni. Szerinte sok esetben az egyházi fenntartású iskolák szegregálnak. A jogvédő nemrég megkapta a TASZ Szabad-díját is.
Sevcsik M. Anna élete legnehezebb döntését hozta meg, amikor megtudta, hogy kislánya, akit a szíve alatt visel, gyógyíthatatlan Edwards-szindrómás. Amit átélt a kórházban, az késztette arra, hogy létrehozza a Babagenetika Egyesületet, és segítséget nyújtson a kétségbeesett kismamáknak.
Csak olyan színháznak van értelme, amelynek tétje van, amely társadalmi változást tud létrehozni, arra törekszik – mondja a Baltazár Színház alapítója. Társulatának tagjai fogyatékkal élők, főleg down-szindrómások. Azt mondja, a művészetük bizonyítja, hogy nincsenek korlátok. A Szelfiben Elek Dóra.
Tudja, mit élnek át ezek az emberek, mert a saját bőrén tapasztalta meg, milyen áldozattá válni. Magánélete összefonódik a hivatásával, de nem zavarja, szereti, amit csinál. A Szelfiben Toszeczky Renáta, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szociális munkása.
Háromszor ült börtönben drogkereskedelemért. Kétszer Magyarországon, egyszer pedig Brazíliában, ahol egy kiló kokainnal a gyomrában bukott le a reptéren. Szülek István 15 évig volt heroinista, de már sok-sok éve tiszta és a heroint a futásra cserélte.
Nem tartozik egyik mozgalomhoz, szakszervezethez sem, mégis a pedagógussztrájk és polgári engedetlenség egyik meghatározó alakja lett. Ahogy mondja, azért, mert állampolgárként úgy érzi, kötelessége élni állampolgári jogaival és felelősségével. A TASZ nemrégiben Szabad-díjra jelölte Simkó Editet.
Hogy fog kinézni Magyarország klímája húsz-harminc év múlva? Lesz-e vizünk, tud-e majd működni a mezőgazdaság? Van még, ami menthető? Nem késtünk el a cselekvéssel? Van még egy utolsó szalmaszál, amelybe kapaszkodhatunk? Erről is beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diánával, a CEU professzorával.
Családját hitük miatt üldözték Iránban, neki gyerekként, Ausztriában felnőve megkülönböztetésben volt része. Dr. Ajang Armin Farid most igazságügyi fogorvosszakértőként segít harapásnyomok vizsgálatával kézre keríteni gyilkosokat, erőszaktevőket, és azonosítani tömegszerencsétlenségek áldozatait.
A rezsiszámlájuk az egekben, nincs megtakarítás a zsebükben, de közben tömegével mentenének rossz körülmények között tartott vagy megkínzott állatokat, csak éppen a drága üzemanyag miatt nem tudnak. A Tetovált Állatmentők vezetője szerint nem csak ők vannak rossz helyzetben.
Montágh Imre tanítványaként kezdte, neve ott van az Oscar-díjas Saul fia stáblistáján. Tanított az ELTE-n és a színművészetin. A Szabad Európának egyebek között beszélt arról, mi a különbség helyes és szép beszéd között, és hogyan élte meg a FreeSZFE-t. A Szelfiben Ságodi Gabriella beszédtanár.
Valószínűleg lehallgatták őket, de számítottak rá, mondja Kolesár András és Polauf Donát, akik egy megzavart miniszteri vacsorával kerültek a hírekbe. A társadalmi szolidaritás hiánya számukra fájóbb, mint az, hogy adócsalónak, drogosnak nevezik őket. Úgy vélik, nem szabad leállni a tiltakozással.
Azt mondja: náluk szakmai ártalom, ha valakinek a fenekébe harap egy krokodil vagy épp egy cápa szakít ki egy kis darabot belőle, ilyen a tengerbiológusok élete. Sétáltatott már cápát a hóna alá csapva, hogy feléledjen a sokkhatásból és látta, hogyan pusztulnak el a korallszirtek egy év alatt.
Zsúró-Luz Ivett volt katona az Afghan Evac nevű szervezettel azért küzd, hogy kimenekítse a tálibok elől Afganisztánból azt a tizenkét afgán családot, akik annak idején a magyar honvédségnek dolgoztak, de akikről szerinte a magyar kormány azóta megfeledkezett.
"Vannak adakozók, akik szerint, ha kicsit szakadt is, neki jó lesz. Nincs hús a levesben, de legalább meleg. A Heti betevőben tiszteletben tartjuk a másik méltóságát, és ugyanolyan vasárnapi ebédet adunk, mint amit te otthon megeszel" mondja Holczer-Nagy Emese, a Heti betevő alapítója, önkéntese.