Más a magyar mentalitás a gazdasági fogalmakkal kapcsolatban, nem olyan szigorúak az erkölcsi megfontolások, a magyar társadalom toleránsabb a gazdasági visszaélésekkel kapcsolatban, mint a nyugati – hangzott el a Szabad Európa Rádió 1993. október 17-i műsorában. Polgári politizálás és demokrácia.
Önként vállalta a szerepváltást, de nem kereste a lehetőséget. Nem akart eltávolodni az emberektől, megveti a gőgöt és a felsőbbrendűség érzését. A Szabad Európa Rádió 1993. július 25-én sugárzott műsorában Pető Ivánt, a Szabad Demokraták Szövetségének akkori elnökét kérdezte Tamás Ottó.
A színház, a magyar kultúra és a nemzeti értékek védelméről beszélgetett a Szabad Európa Rádió műsorában Bessenyei Ferenc színművésszel Demján László. Az 1990-ben készített műsor bepillantást enged a sikerekkel teli életútba és a pályafutás végén az elmélkedéssel töltött napokba.
Milyen kihívások álltak egy újonnan alakult kis párt előtt a rendszerváltás után? A Szabad Európa Rádió 1993. július 25-én sugárzott műsorában Veér András ideg- és elmegyógyásszal, az egykori Köztársaság Párt alelnökével beszélgetett Csaplár Vilmos.
„A demokrácia nem tökéletes, legfőbb erénye az, hogy ennél jobbat még nem sikerült találni” – kezdte összeállítását 1993-ban a Szabad Európa Rádió szerkesztője. A műsor a demokratikus parlamentek szavazási rendszeréről és az egyszerű többségnél erősebb támogatást igénylő előterjesztésekről szólt.
Engi Klára és Tóth Attila jégtáncos volt a Szabad Európa Rádió vendége 1991. április 28-án. A velük készült beszélgetésben szóba kerül az 1989-es világbajnokság, ahol dobogóra voltak esélyesek, de a pontozás miatt a negyedik helyen végeztek, valamint az amatőr és a profi sport közötti nehéz döntés.
A szabadság és a felelősség egymást tartja egyensúlyban a nyugati demokráciák sajtótörvényeiben – vonta le a következtetést a Szabad Európa Rádió 1990-ben sugárzott műsorának szerkesztője, aki külföldi példákat mutatott be az újságírók és a sajtószabadság fontosságáról.
Négy írását olvassa fel Parti Nagy Lajos podcastsorozatunk mostani epizódjában. A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, drámaíró, író 1993-ban állt a Szabad Európa Rádió mikrofonja elé.
„A politikával elkerülhetetlen a kapcsolata, de autonóm” – mondta szakterületéről az 1993-as interjúban Romsics Ignác történész, hozzátéve, hogy a történelem a politika előzménye. Szóba került még a történelemhamisítás, a nemzeti panteon és a politikától független, árnyalt értékelés.
„A kutatót a kíváncsiság hajtja (…) új ismereteket keres, nem hasznos próbál lenni” – mondta az 1965. december 26-án sugárzott interjúban a Nobel-díjas orvos, biokémikus. Szent-Györgyi Albertet Woods Hole-i otthonában kereste fel a Szabad Európa munkatársa, akivel a rákkutatásról is beszéltek.
Tízezres tömeg előtt szavalta a Nemzeti dalt 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál. A forradalom napjaiban aktívan részt vett a művészvilág szervezésében, később csak a népszerűsége mentette meg a börtöntől. Sinkovits Imrét 1990-ben kérte visszaemlékező beszélgetésre a Szabad Európa Rádió.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a feltehetően 1981-ben sugárzott Slágerpatika című műsort idézzük fel, amelyet Vajda Albert készített Karády Katalin színésznővel.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 75 éves Faludy György költővel 1985-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szóba kerül a költő feladata, egy hanyatló korszak süllyedése és a szamizdatirodalom.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor hatvanéves Konrád György íróval 1993-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szó esik őszinteségről, arcélről, a támadók igazságtudatáról és tiszteletlen levelekről.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 65 éves Juhász Ferenc költővel 1993-ban készült interjút idézzük fel.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az Ormos Mária történésszel, a Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektorával 1992-ben készült interjút idézzük fel.
Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a Teller Ede világhírű atomfizikussal 1991-ben készült interjút idézzük fel, amelyben a szupravezetőkről, egy új anyagról és a részecskefizika filozófiai vonatkozásairól beszélt.
Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a negyven éve, 1981. július 1-jén elhunyt Breuer Marcell építészre emlékezünk.
Katolikus, protestáns és zsidó vallási vezetőt kérdezett Szent István király örökségéről a Szabad Európa Rádió 1992. augusztus 20-án. A véleményekben több gondolat közös volt, ahogy a tanulság is: „Együtt kell nekilátnunk, hogy eltakarítsuk a keserű múlt romjait.”
„Lidércnyomás” – így jellemezték a megkérdezett térképészek 1992-ben a Szabad Európa Rádiónak az évtized politikai változásait. A Szovjetunió utódállamai, Jugoszlávia határai, Moldova elnevezései jelentettek gondot, de akkoriban lett Tiszaújváros Leninvárosból, illetve vált szét Boglár és Lelle.
„A maga természetességében mutatja meg az erdő, hogy mit jelent a természeti törvények áthágása” – mondta az 1992-es interjúban Balogh János zoológus, ökológus. Trópusi őserdők talajfaunáját vizsgálva az elsők között figyelmeztetett az emberiség fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokra.
Száz éve született Szabad György történész, politikus, az Országgyűlés elnöke. „Báli lábbelik helyett most facipőkre van szükség” – mondta, amikor a diktatúrával szakító ország törvényhozásáról kérdezte 1991-ben a riporter. Beszélgetés a demokratikus átalakulás szemtanújával és aktív formálójával.
A kilencvenes évek elején átalakuló Európa új lehetőséget kínált a kisebbségi jogok szélesebb érvényesítésére. A Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításában a demokrácia és a piacgazdaság útjában álló legnagyobb akadálynak nevezték a kisebbségek alkotmányos és társadalmi egyenlőtlenségét.
Nemcsak politikai, hanem ismeretterjesztő és oktatóműsorokat is készített a Münchenben működő szerkesztőség. A felidézett adásban Károly Róbert Anjou-házi királyról volt szó. Hatalma támaszát a főnemesség jelentette, köztük osztotta szét a tartományuraktól visszaszerzett birtokokat és várakat.
Első versei még a Nyugatban jelentek meg, aztán a második világháború elnémította. 1961-ben tért vissza saját művekkel, igazán termékeny ötvenes évei derekán volt. „Életcélom elértem, minden más az ráadás, szerencse” – mondta a Szabad Európa Rádió 1992-es interjújában a Kossuth-díjas művész.
Menekült a nyilasok és a nácik elől, és ült börtönben az ötvenes években, mert disszidálni készült. 1956-ban segített a forradalmároknak az orosz kiskatonák kihallgatásában, majd emigrált: a BBC-nél és a brit külügyminisztériumban dolgozott. Beszélgetés filozófiáról, a könyvpiacról, értelmesedésről.
A tányérból kidomborodó bohócok, kiskorsók, lopótök, lovasok és lakodalmasok - jellegzetes figurák a szatmárnémeti születésű keramikus művésztől. Az 1992-es interjúban a naiv-népies stílust képviselő keramikus beszél a művészetpolitika nyugati elfogultságáról, az erőszakról és konzervativizmusról.
Sok bírálat érte 35 éve Orbán Viktort, a Fidesz választmányi tagját a június 16-án, Nagy Imre volt miniszterelnök és társai újratemetésén elmondott beszéde miatt. A Szabad Európa Rádiótól megkapta a lehetőséget, hogy válaszoljon, megvédje az álláspontját. Kordokumentum recsegő hangfelvételen.
„Az újságírók ne hazudozzanak” – mondják gyakran a politikusok, de csak ha őket éri bírálat a sajtó részéről. A nyilvánosság feladata a hatalmon lévők ellenőrzése; ez harminc éve is vezetett konfliktusokhoz. Nem csak itthon vonulnak ki beszélgetés közben az interjúalanyok – derül ki a podcastból.
Fél évszázad után először hirdettek kongresszust a világ magyarjai Budapesten 1992-ben. A találkozó előtt kért interjút a Magyarok Világszövetségének akkori elnökétől a Szabad Európa Rádió. Szóba kerül a szervezet múltja, a magyar diaszpóra magyarországi aktivitásának lehetősége, Bartók és Kodály.
