Lehetőségeink a jogállamiság helyreállítására címmel jelentetett meg egy tanulmányt Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője 1992-ben. Ezután kért tőle interjút a Szabad Európa Rádió. Szó esik a civil társadalom szerepéről, a kártalanításról és az önkényuralom legyőzéséről.
„Úgy vagyok nemzeti író, hogy a magyar sorskérdések érdekelnek főként” – mondta az 1992-es interjúban a Székelyföldön született alkotó. Annak idején vádolták nemzetárulással, de székelyföldi elfogultsággal is. A beszélgetésben szóba kerül a szorongás, a nemzeti autonómia és a második világháború.
A szociális ellátás és a gondoskodás az öregekről újraépítése is szükségessé vált a rendszerváltás után. A lakosság negyede nyugdíjas volt, és már látszottak a társadalom elöregedésének jelei. A Szabad Európa Rádió 1992-es összeállítása a társadalombiztosítás külföldi példáit mutatta be.
A St. Jupát fedélzetén és Fa Nándor oldalán teljesített föld körüli vitorlázás tette ismertté Gál Józsefet, akivel egy 1992-es újabb vállalkozása közben készített interjút a Szabad Európa Rádió. Időközben az egész család életformája lett a vitorlázás, tudományos és ismeretterjesztő célokkal.
Nem a ráció kormányozza ezt a világot, ezért sosem lesz idegen a költészet vagy a művészet irracionalizmusa, mondta az 1992-es beszélgetésben a költő. Az irodalom olyan ősi szükségletet elégít ki, amit semmilyen más technikai, racionális műveltség vagy tapasztalat nem pótolhat, tette hozzá.
1992 októberében arról beszélt a német szabaddemokraták pártalapítványának budapesti irodavezetője, hogy ezek a nemzetközi együttműködések elengedhetetlenek voltak a demokratikus átalakulásban. Interjú Mustó István liberális politológussal, egyetemi tanárral a Szabad Európa Rádió archívumából.
Csurka István és Debreczeni József vitája korbácsolta fel a kedélyeket 1992 októberében. Egy vitatott publicisztika és az erre adott válasz miatt ült össze az akkori kormánypárt, az MDF országos etikai és fegyelmi bizottsága. A történtek nyomán gyűjtött nemzetközi példákat az itt felidézett műsor.
„Nem az állampolgároknak akarunk kedvezni vagy a kormányzatnak ártani” – mondta az Alkotmánybíróság akkori főtitkára a Szabad Európa Rádió 1991-ben készült interjújában. A beszélgetés második részében szó esik a halálbüntetés körüli jogvitáról, a kamatadó-határozatról és a főtitkár feladatáról.
„Ez az alkotmánybíráskodás a jogrendszer alkotmányossága érdekében működik” – mondta a testület akkori főtitkára a Szabad Európa Rádió 1991-ben készült interjújában. Szó esik az átalakuló ország előtt álló legnagyobb jogi kihívásokról, így a privatizációról, a kárpótlásról és a választójogról.
Az anarchia nem egyenlő a káosszal, de a szó szerinti jelentést véve egy uralkodó nélküli világban a többség hatalma sem érvényes — mondta a Szabad Európa Rádió 1991-es interjújában Sükösd Miklós szociológus. A beszélgetésben szóba kerül József Attila anarchista kapcsolata és a spontán rend igénye.
Harminc éve dolgozott bíróságokon és egy éve állt a Legfelsőbb Bíróság élén a jogász, amikor a Szabad Európa Rádió interjút kért tőle. A beszélgetés első részét egy hete idéztük fel. A második részben szóba kerül az alkotmánybírósági normakontroll, a nyilvánosság szerepe és az államfő felelőssége.
Harminc éve dolgozott bíróságokon és egy éve állt a Legfelsőbb Bíróság élén a jogász, amikor a Szabad Európa Rádió interjút kért tőle. A beszélgetés első részében szóba került az újonnan felállított Alkotmánybíróság szerepe, az úgynevezett papi perek lezárása és a bírák függetlenségének igénye.
A terhességmegszakításról szóló jogszabályok módosítása is érzékeny témának számított a kilencvenes évek elején. Az új magyar demokráciának oldalt kellett választania, Európa liberálisabb vagy konzervatívabb részéhez csatlakozik – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításából.
A vonatközlekedésről készített pillanatfelvételt 1992-ben a Szabad Európa Rádió. A személyszállítási szokások átalakítása mellett szóba került, hogyan tervezik a vasút korszerűsítését világszerte és mivel akarják visszacsábítani az utasokat a költségesebb és környezetszennyezőbb autókból.
A sajtó szerepéről, a rendszerváltás nehézségeiről, a társadalom drasztikus átalakulásáról beszélt a Szabad Európa Rádiónak 1992-ben adott interjúban a történész-politológus. Szerinte a politika érdeke, hogy ellenőrző erőként működjön a média, amelynek függetlensége kulcs a közönség megtartásához.
A besúgók, a volt titkosszolgálati munkatársak kiszűrése a közéletből volt az egyik legfontosabb téma a kilencvenes évek elején a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában – derül ki az 1992-es interjúból, amelyben a testület akkori elnöke, Kövér László a demokratikus elvárásokról is beszélt.
Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsor második részét tesszük közzé.
Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsort két részben tesszük közzé.
Reformkommunista, pártalakító, állampárti politikusként elsőként nevezte az ’56-os forradalmat népfelkelésnek, a neve előkerült a köztársasági elnöki pozíció kapcsán is. Az akkor hatvanéves Pozsgay Imrét 1993 szeptemberében hívta „politikamentes beszélgetésre” a Szabad Európa Rádió.
Bartók Béla életművét kutatta, miközben volt a Zeneakadémia rektora és a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. Az interjúban arról is beszélt, hogy bár voltak a magyar történelemnek olyan korszakai, amikor eltávolodott Európától, a zenei kapcsolat mindig megmaradt.
A rendszerváltás után egyik napról a másikra változott meg a gazdasági környezet, majd fokozatosan ennek társadalmi hatását is megérezték az emberek. Az 1990 előtti évek "boldog békeideje" utáni vágyakozásról készített felmérésről beszél Vásárhelyi Mária szociológus.
A Szabad Európa Rádió mutatta be először a budafoki Szent István téri Ének és Zenei Általános Iskola hagyományőrző műsorát 1991. karácsonyán. A szentegyházasfalusi angyal betlehemest az iskola kórusát vezető Molnár Johanna népzenekutató gyűjtötte és tanította be.
Összesen tizenegy embert gyilkoltak meg a csekisták 1918-ban, amikor az uralkodóház likvidálására kaptak parancsot a központtól. A 105 éve történtekről Gosztonyi Péter történész beszél. Az is szóba kerül, hogy szemtanúja lehetett-e a kivégzésnek Nagy Imre későbbi magyar miniszterelnök.
A Szabad Európa Rádió 1991. augusztus 4-én sugárzott műsorában Sükösd Miklós szociológust kérdezték akkor megjelent könyve kapcsán. Az anarchia nem egyenlő az erőszakkal, de a demokratikus államrenddel és a kommunizmussal sem, miközben természetével ellentétes az önmeghatározás – mondja a szerző.
Egy fenyegető újságcikk után is vállalta, hogy névvel nyilatkozzon a Szabad Európa Rádiónak 1983-ban az akkor Berlinben élő Konrád György író. Az 1993. október 31-i, utolsó adásnapon visszatekintettek erre az interjúra, valamint a rádió és a demokratikus ellenzék viszonyára.
1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Ez az összeállítás zárta a rádió 42 éves történetét.
1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Múltidéző sorozatunkban egy 1990-es műsort hallhatnak.
1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Podcastsorozatunkban felidézzük a rádió tevékenységét a különböző korszakokban. Ebben az epizódban arról szól az egykori munkatársak beszélgetése, hogy milyen volt a munka a szerkesztőségben és hazai fogadtatásuk a Kádár-korszakban.
1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Ilyen volt a rádió az 50-es, 60-as években.
1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Visszatekintő sorozat a rádió működésének 42 évéről.
