A kilencvenes évek elején a monetáris politikát meghatározó Nemzeti Bank új jogállását is tisztázni kellett. Ebben az időszakban készült a Szabad Európa Rádió interjúja Bod Péter Ákossal, a jegybank akkori elnökével. Szóba kerül, miben különbözik munkája és szakértelme egy politikusétól.
Jelentős átalakuláson ment át Magyarország katonai ereje az 1990-es évek elején. Ez kihívást jelentett a vezérkarnak és a kiskatonáknak is - ezért volt aktuális a Szabad Európa Rádió 1993. január 3-ai adása, melyben katonapszichológusokkal beszélgetnek az elitváltásról és a szakmai tapasztalatról.
Már a bibliai időkben is létezett adófizetés, de az 1990-es évek elején mégis meg kellett tanulniuk a magyar munkavállalóknak, hogy a bérük után milyen befizetési kötelezettségek léteznek. A Szabad Európa Rádió 1993. január 22-én sugárzott műsora európai körképet adott a jövedelmek elszámolásáról.
„Az íróságot egyáltalán nem vettem komolyan, a gyári munkát tekintettem életpályának, […] Túl későn kerültem be ebbe a társaságba, más embereket, más barátságokat szoktam meg” - mondta egy interjúban Tar Sándor, aki négy novelláját olvassa fel az 1993-as felvételen.
"Az etnikai kisebbség nem tud többséggé alakulni, ezért nem tudja érdekeit sem érvényesíteni a választásokon vagy szavazásokon" - hangzik el az 1993-ban sugárzott műsorban, amely a nyelvi kultúrák demokratikus keretek közötti sorsát kutatja.
Személyiségfejlesztés, önállóság, közösségi felelősségtudat, életre nevelés - ilyen fogalmakkal hirdették magukat harminc éve a kísérleti iskolák. A Szabad Európa Rádió 1993. február 8-ai adásában a hagyományos iskolarendszer merevségével és a személyesebb nevelés légkörével foglalkoztak.
A rendszerváltás után kialakuló szabad piac egy keserű felismerést is hozott: nem jár mindenkinek a munkahely. Az állás elvesztése, a munkakeresés és a munkanélkülieknek járó támogatás ismeretlen fogalmak voltak 1990 előtt. Európai körkép a Szabad Európa Rádió 1993. február 12-ei műsorából.
A héten temették el Mécs Imre politikust, parlamenti képviselőt, 1956-os forradalmárt. A Szabad Európa Rádió akkor kért interjút tőle, amikor 1991-ben az SZDSZ elnöki posztjáért indult harcba. Szó esik ’56 tanulságairól, az atomjaiból órák alatt újjászerveződő társadalomról, a közös cél erejéről.
A héten volt Tamás Gáspár Miklós temetése. A filozófusra emlékezünk a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorával, amelyben az SZDSZ Országos Tanácsának elnökeként Csurka Istvánnal, az MDF akkori alelnökével beszélgetett a megszűnő pártállam új lehetőséget kereső vezetőiről, magas beosztású embereiről.
Stratégiai ágazatnak nevezte a médiát Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója egy szerdai konferencián. A Szabad Európa Rádió archívumából egy olyan műsort idézünk vissza, amely a hatalom és média harminc évvel ezelőtti viszonyáról szól. Láng Júlia összeállítása 1993. január 25-én hangzott el.
A rendszerváltás után a közvélemény-kutatások módszere és feladata is változott. Harminc évvel ezelőtt még csak formálódott a mai értelemben vett felmérések etikája és gyakorlata. Erről kérdezték a Szabad Európa Rádió 1993. február 15-én sugárzott műsorában Hann Endre szociálpszichológust.
A vereség után ötven évvel, 1993-ban kérdezte dr. Gosztonyi Péter történészt, a svájci Kelet-Európa Intézet igazgatóját a Szabad Európa Rádió munkatársa, Kasza László. Az interjúban szó esik a sokáig elhallgatott vereség körülményeinek folyamatos feltárásáról, a kutatások addigi eredményeiről.
A rendszerváltás után terjedt el, hogy a szovjet csapatok nukleáris fegyvereket is állomásoztattak Magyarország területén. A közvélemény felháborodása nyomán arra kérte a pártvezetőket a Szabad Európa Rádió, hogy mondják el véleményüket a politikai felelősségre vonásról, ebben és más ügyekben is.
A Szabad Európa Rádió harminc évvel ezelőtt, december 28-án sugározta ezt az összeállítást, amelyben visszatekintettek az elmúlt évre. Mi foglalkoztatta, mi érdekelte az embereket 1992-ben?
Az 1989. december 26-án sugárzott összeállításban novellák, versek és Szokolai Sándor Magyar karácsony című művének részletei is szerepelnek.
Az 1989. december 25-én sugárzott összeállításban novellák, versek és Szokolai Sándor Magyar karácsony című művének részletei szerepelnek. A műsor második részét holnap hallgathatják meg, podcastsorozatunk következő epizódjában.
Azért fog meggyökerezni a demokrácia itthon, mert nincsenek ellene dolgozó történelmi ideológiák – mondta a harminc éve készült interjúban a Fidesz alapító tagja. A később az SZDSZ-ben és a Liberális Pártban politizáló Fodor Gábor beszél a rendteremtésről, a demokrácia jövőjéről és a háborúkról.
Az elfogult vélemény-újságírás és a tárgyilagos tájékoztatás viszonyáról beszélgetett a Magyar Nemzet és a Népszabadság egykori szerkesztőjével Kézdi Pál a Szabad Európa Rádió 1993. februári műsorában. Szóba kerül, hogy az irodalmi kötelék előny vagy hátrány, és kivédhető-e a pártpolitika befolyása.
Mi a valóság és mi a mítosz Sztálin személye körül? Gosztonyi Péter történészt kérdezte Kasza László a Szabad Európa Rádió 1993. február 28-án sugárzott műsorában. Szóba kerül a vezér elszigeteltsége, téveszméi, szorongása, becsvágya, és hogy ezek közül melyik volt a legveszélyesebb a népére.
A rendszerváltás után három évvel, 1993-ban még csak tanulta az ország a piacgazdaság és a szabad gazdasági verseny fogalmát, gyakorlatát. A Szabad Európa Rádió műsorában Tóth Kálmán vállalkozót kérdezték, aki elsők között tapasztalhatta meg az üzleti siker és a hirtelen gazdagság érzését.
Még a délszláv konfliktus közben, 1993. februárjában készített interjút Matus János politológussal, katonai szakértővel az akkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozó Kun Miklós. Beszélnek a Balkán történelméről, a válság kialakulásáról, az esélyekről, a rendezésről és a magyar fegyverszállítás ügyéről.
„Az utóbbi időben nem ruhákat tervezek, hanem új testeket” – mondta a Szabad Európa Rádió 1993-as beszélgetésében a divattervező. Az öltözködéssel is valóra válthatók álmok – teszi hozzá Király Tamás. Szóba kerül a színek mulandósága, a szabadság és a nemzetközi divatvilág elérhetősége is.
A pártok egyezséggel, a sajtó etikai kódexszel készült a második szabad, többpárti parlamenti választásokra. A Szabad Európa Rádió 1993 szeptemberében készített összeállítást a demokratikus világ gyakorlatáról és arról, hogy ez milyen hatással volt a magyarországi készülődésre.
Először az erdő szempontjából következik be a katasztrófa, később áttételesen az ember szempontjából is – figyelmeztetett az élővilág pusztításának veszélyeire már 1993-ban Balogh János zoológus professzor. A Szabad Európa Rádió az akadémikus 80. születésnapja alkalmából kérte az interjút.
A Szabad Európa Rádió 1993-ban készített interjút Bak Jánossal, az 1956-os Intézet tudományos tanácsadójával 1956 emlékezetéről. A beszélgetésben szóba kerül az egyes értelmezésekben felfedezhető egyoldalúság, a megtorlás vesztesége, a forradalom példája és Nagy Imre miniszterelnök gondolati útja.
„Felháborodom, tehát vagyok. A felháborodás a mai társadalomban a szellemi ember létének legmagasabb kifejezése” – magyarázta a magát kimért, távolságtartó közép-európai közírónak tartó Bálint György, miért ragadja el néha a szenvedély. A Szabad Európa Rádió 1993-ban tekintette át életművét.
Testkontroll és salátabár – 1993-ban még csak ízlelgettük ezeket a szavakat, még nem váltak a napi étkezési szokások részévé ezek az igények. A Szabad Európa Rádió archív műsora körképet mutat a kilencvenes évek elejének táplálkozási szokásairól és étkezési kultúrájáról Láng Júlia szerkesztésében.
A Szabad Európa Rádió hangtárából egy irodalmi emlékműsort idézünk fel a 205 éve született Tompa Mihályról. Az összeállítást Takács Mária készítette 1993-ban. A verseket Avar István, Papp Zoltán és Szabó Zsuzsa előadásában hallhatják.
A Szabad Európa Rádió 1993. szeptember 5-én sugárzott beszélgetést a színházi rendezővel. Szóba került, milyen kihívások álltak a színházművészet előtt akkoriban, és milyen válaszok születtek erre a világot jelentő deszkákon, illetve mit veszít a rendező, ha nem színpadra, hanem filmre dolgozik.
Politikamentes beszélgetésre hívta az akkori külügyminisztert 1993 áprilisában a Szabad Európa Rádió. Szóba került politikatörténeti érdeklődése, tanári karrierje és példaképei. Kiderül, hogy szívesen tölti szabadidejét síeléssel, és kényelmesebbnek találja az öltönyt, mint a divat követését.
