A Szabad Európa Rádió 1993. szeptember 17-én sugárzott műsora a kulturális egyenlőség akkori állapotát vizsgálta. Hogyan változott a multikulturalizmus eszméje, és hogyan vándorolt képviselete a jobb- és baloldal között? Csaknem harminc évvel ezelőtti tanulságok a világ több pontjáról.
"Az erkölcsöt leginkább megtagadó diktátorok...jönnek, és mennek" - fogalmazott az író, tanár, országgyűlési képviselő, aki az Antall-kormányban másfél évig oktatási államtitkár is volt. Az 1993-ban készült beszélgetés idején már lemondott erről a pozíciójáról és függetlenként ült a Parlamentben.
A tűzijáték elhalasztása apropóján sorozatunk is marad Szent István ünnepének témájánál: az 1991-es műsor művészettörténeti és néprajzi áttekintést ad a király alakjáról, augusztus 20. és a kenyér szimbólum kapcsolatáról. Felcsendülnek több mint öt évtizede rögzített egyházi énekek is.
A második világháború előtti évtized és az 1945-öt követő időszak sajtószemléje tanulságos képet fest az augusztus 20-ai ünnep történetéről és politikai szerepéről. Az 1991-ben sugárzott, 50 perces műsor röviden áttekinti Szent István király tiszteletének történetét is.
A Hazai levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A most felidézett, Egy rendőrre, Az ismeretlen címzett és Az okinavai guvat: madár röpte nélkül című írást 1993 nyarán sugározta a rádió.
Az önmegvalósításról, az egység széthasadásáról és a szerelemről is beszélt a Szabad Európa Rádiónak 1993-ban adott interjúban a két éve elhunyt Kátai Mihály festőművész. Szóba került a látomások szerepe, az emberi szellem és test fejlődése, valamint a mértéktartás.
A Hazai Levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A felidézett írásokat 1993 nyarán sugározta a rádió. A most 73 éves, József Attila-díjas Marno János író, költő, műfordító dolgozott a Múzsák Könyvkiadó és az Igen folyóirat szerkesztőjeként.
Hosszú út vezetett az európai közösség összefogásáig, amely elképzelhetetlen lett volna a francia–német viszony rendezése nélkül. Ezzel a történeti háttérrel foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1993. május 21-i műsora, amelyet a szerkesztőség akkori párizsi munkatársa, Zirkuli Péter készített.
A Hazai levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A most felidézett, háromrészes sorozatot 1993 őszén sugározta a rádió, két évvel Páskándi Géza Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, drámaíró halála előtt.
„Úgy fogjuk kezelni, mintha örökké élne” – válaszolta a hozzátartozóknak, amikor egy-egy beteg életkilátásairól kérdezték. Dr. Antalóczy Zoltán nemzetközi hírű szívgyógyász orvos arról is beszélt az 1993. június 13-án sugárzott interjúban, hogy vesztett csaták nincsenek; ez a társadalomra is igaz.
Az embernek az álmaihoz kell hűnek lennie, de ehhez hihetetlen nagy erő kell – mondta az 1993-as interjúban az akkor hetvenéves művész. Szóba kerül az óriás katedrálisok, a harmincméteres Krisztus-szobrok mellett az aktív és teremtő művész felelőssége, valamint az új hit, jelentés és formák hiánya.
„Világszerte növekszik a gyermek- és fiatalkorban elkövetett bűncselekmények száma” – hangzott el a harminc éve sugárzott műsor bevezetőjében. Felelőssé tehetők-e az erőszakos tévésorozatok, illetve milyen módszerekkel lehet visszaterelni a megbotlott fiatalokat a helyes útra? Látlelet 1993-ból.
A Szabad Európa Rádió 1990-ben sugározta a műsort, amelyben Mensáros László színművész beszélt életéről, pályájáról. Olyan családból jött, ahol előítélettel kezelték a színészeket, szülei zenésznek szánták, a pályára csak felnőtt fejjel léphetett. Szó esik becsületről, lemondásról, helytállásról is.
A Szabad Európa Rádió Világszerte című műsora 1993. augusztus 2-án azt gyűjtötte egybe, jellemzően miként töltötték a nyári vakációt akkortájt a különböző országokban. Felfedezett vidéki turizmus, garázsnyaralók, esős tengerpartok – sokszínű a kép, de egy közös: mindenki igyekszik spórolni.
A XVII. századból származik a pünkösdi királyság hagyományának első említése, ezután több irodalmi mű, majd XX. századi néprajzi feljegyzés örökítette meg a szokást. A Szabad Európa Rádió 1993. május 30-án elhangzott műsora mutatja be a tradíciót és az ahhoz kötődő népdalokat eredeti felvételekkel.
Nincs annyi jelző a nyelvünkben, mint amennyi kifejezhetné azt a széles skálát, amelyben játszott – írták róla a kortárs kritikusok. A színművész születésének századik évfordulójára készített műsort a Szabad Európa Rádió 1993 májusában. Ezt idézzük fel podcastsorozatunk friss epizódjában.
Sípolás, berregés, csipogás – ilyen hangokkal igyekeztek érthetetlenné tenni a Szabad Európa Rádiót a rendszerváltás előtt. Az ország több pontjáról zavarták az adást, és ebben bármilyen kimaradás súlyos szabotázsnak számított. 1991-ben szerelték le a zavaróállomásokat, akkor készült ez a műsor.
Gyűlölködő hangok, indulatok, névtelen fenyegetések, plakátháború a kampányban – kevesen emlékeznek, de ezek a problémák már az újkori első szabad választások előtt is megjelentek. A Szabad Európa Rádió 1990. április 2-i műsora arra kereste a választ, mi a gyökere ezeknek a jelenségeknek.
Harminc éve, 1992-ben bízta meg a Fidesz parlamenti frakciója akkori vezetőjét, Orbán Viktort a kormányzati munkára való felkészülés irányításával. Megindult az addigi gyűjtőpárt programpárttá alakulása, ezért kért interjút a politikustól a Szabad Európa Rádió is. Archív beszélgetés 1993-ból.
1922. február 10-én született Göncz Árpád író, műfordító, ellenzéki aktivista. 1990-ben a parlament köztársasági elnöknek választotta, amelyről így tudósított a Szabad Európa Rádió is. Az 1990. augusztus 8-án sugárzott, Kommentár nélkül című műsor részletét hallgathatják meg.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a Csányi Vilmos etológiaprofesszorral 1992-ben készült beszélgetést idézzük fel.
Sorsszerű volt, ahogy 1956. október 23-án az események középpontjában találta magát az akkor 18 éves Koszmovszky Edina. Történelmi szerep jutott neki, a Bródy Sándor utcában ő olvasta fel a diákság 14 pontos követelését. Hallgassák meg 1956 piros kabátos lányának történetét!
Podcast-sorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a Glatz Ferenc történésszel 1993-ben készült interjút idézzük fel.
Az 1956-os forradalom kitörésének 65. évfordulóján egy ritka felvételt idézünk fel elődünk, a Szabad Európa Rádió korábbi adásából. Az 1991-ben készült műsorban két bemondó, P. Debrenti Piroska és dr. Bőzsöny Ferenc idézi fel, hogyan működött a tömegtájékoztatás a forradalom végnapjaiban.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Meghallgathatják a 1993. szeptember 26-án sugárzott Gondolatforgató című műsort, amely a Bibó István Szakkollégium megalakításának tizedik évfordulóján készült Stump Istvánnal és Kövér Lászlóval.
A pár héttel korábban kirobbant lehallgatási üggyel foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1990. január végi műsora, amelyet most ismét meghallgathat Archívum című podcastsorozatunkban. Az adásban megszólalt az ügyet feltáró újságíró, egy SZDSZ-es politikus és az akkori belügyi sajtószóvivő.
Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. A mai epizódban a változó Horthy-képről, az ’56-osok közérzetéről és más akkori kérdésekről beszél dr. Kosáry Domokos történész, az MTA korábbi elnöke egy harmincéves felvételen.
Új podcastsorozatot indítunk, amelyben elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. A hetente jelentkező sorozat első epizódjában az öt éve elhunyt Esterházy Péter olvassa fel Egy reálisan létező utca című írását.
