„Cölöpök” címmel jelent meg 1991-ben Horn Gyula volt külügyminiszter visszaemlékezése az 1988 és 1990 közötti időszakról, amely elvezetett a nyugati határnyitáshoz és Németország újraegyesítéséhez. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a politikust övező nyugati tisztelet eredetét is keresi.
A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a szociális támogatások sorvadása nehéz helyzet elé állította a lakáskeresőket. A Szabad Európa Rádió 1992-es körképéből kiderül, hogy az európai országok milyen megoldást találtak a lakhatási problémákra.
Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.
Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.
Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.
Indulásakor minden munkatársat Szabónak hívtak a Tilos Rádiónál, de vajon miért? Kiderül a Szabad Európa Rádió 1991. szeptember 15-én sugárzott műsorából. Miért tartották különösen veszélyesnek a társadalomra a kalózrádiót a rendszerváltás idején, és hogyan lehetett kijátszani az üldöző hatóságokat?
Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.
A rendszerváltás után nemcsak a jó európai hagyományokhoz, hanem az aggasztóakhoz is gyorsan felzárkózott Magyarország — hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában, amely az idegengyűlölet társadalmi, gazdasági, szociális és oktatásügyi okait kutatja.
1992-ben a Szabad Európa Rádió kedvéért egy fél órára félretette külügyi államtitkári pozícióját és eredeti szakmájában, történészként nyilatkozott Katona Tamás az 1848-49-es szabadságharc vitatott alakjáról, Görgey Artúrról. Hogyan lett Kossuth követőjéből áruló és bűnbak — erről szól a műsor.
Akupunktúra, homeopátia, gyógynövény-terápiát, masszázs – a kilencvenes évek elején kezdtek széles körben terjedni az alternatív gyógymódok. Erről készített összeállítást a Szabad Európa Rádió 1992-ben, hogy tisztázza a kuruzslás és a valódi, gyógyulást ígérő kezelések közötti különbséget.
IV. László halálával Árpád-házi örökös nélkül maradt a magyar trón, és ez hosszas politikai és dinasztikus küzdelemhez vezetett. El nem ismert utószülött, ál-Andrások felbukkanása, idegen uralkodók feltételezett befolyása jellemzi az időszakot, amelyről a Szabad Európa Rádió 1989-es műsora szól.
Kommunista-e minden szakember és szakemberré lettek-e az egykori kommunisták — a kérdés az egykori Magyar Fórum karikatúrájának képaláírása miatt vetődött fel 1992 tavaszán. A Szabad Európa Rádió annak eredt nyomába, hogy mi lett a politikai kinevezett tisztségviselők sorsa a rendszerváltás után.
A gazdasági kapcsolatokban látták harminc évvel ezelőtt annak biztosítékát, hogy a muzulmánok és a Nyugat szembenállását féken tartsák - derült ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorából. Szó esik a mohamedán világ három vereségéről, a nyugati értékek terjedéséről, az iszlám fordulatról.
Nem várnak támogatást a hivataloktól, felkészültek az önállóságra és keveseknek van esélye a továbbtanulásra - erről beszéltek a Szabad Európa Rádió 1992. május 10-én sugárzott műsorában az érettségiző fiatalok. Pillanatfelvétel az elhelyezkedés 30 évvel ezelőtti kihívásairól.
A XIII. század második felére megváltozott az egyházi vezetők kiválasztása, a főpapok közé bekerülhettek a paraszti családból érkezők. Ezt az átalakulást és ennek következményeit mutatja be a Szabad Európa Rádió 1989. június 11-én sugárzott műsora.
„Néha maga sem tudta, hogyan jutott oda” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany János alkotói módszeréről a Szabad Európa Rádió 1992. április 26-án sugárzott műsorában. Az interjú második részében szó esik a kapcsos könyvről, az akadémiai főtitkárságról és pesti lakhatásáról.
„Bár minden korszak igyekezett kisajátítani, a költő azonban mindig kibújt ez alól” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany Jánosról a Szabad Európa Rádió 1992. április 19-én sugárzott műsorában. Beszélgetés a tehetségről, a nyelv szolgálatáról és a szorgalomról.
Többszörös garanciákat építettek törvényeikbe a nyugati országok, hogy garantálják a közpénzből finanszírozott elektronikus médiumok függetlenségét – hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992. május 11-én sugárzott körképében. A fő kérdés mindenhol: ki és hogyan válthatja le a szervezet elnökét.
„Ma az egyetem egy olyan óraszerkezet, amelyből a csavarokat kiszedték, (...) de az összerakás nem történt meg” – mondja a történész az 1992-es interjúban a felsőoktatás akkori átalakításáról. „A modernizáció elindult, de a tervekből csak kevés valósult meg működőképes formában” – fogalmazott.
Alapelveket és feladatokat határozott meg az 1992-es riói környezetvédelmi konferencia, amely a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásával ért véget. A Szabad Európa Rádió akkori műsora körképet kínál a környezet megmentéséért tett, harminc évvel ezelőtti nemzetközi erőfeszítésekről.
Neve évtizedeken át összefort a nyelvműveléssel, a nyelvi hagyományok ápolásával és a köznyelvvel kapcsolatos állásfoglalásokkal. Édes anyanyelvünk című rádióműsora évtizedeken át futott, és ő vezette az első betelefonálós magyar tévéműsort is, amelyben szintén a nézők nyelvi kérdéseire válaszolt.
Sosem tagadta az életkorát, a színészközpontú színház elhivatott támogatója, sikereit önzetlenségének is köszöni – derül ki a Szabad Európa Rádió 1990-es interjújából. Pécsi Ildikó az 1962-es Az aranyemberben tűnt fel, a rendszerváltás után parlamenti képviselő volt, 2007-ben kapott Kossuth-díjat.
A második nagylemeze után ismerte fel, hogy a jogi pálya helyett érdemes lehet az éneklést választani. Későn érőnek tartja magát, és sosem lett része a show-biznisznek – derül ki az 1990-ben rögzített beszélgetésből. Koncz Zsuzsa énekes a napokban ünnepelte 79. születésnapját.
Az etnikai és rasszista bűntettek palástolása általános szokás. A rendszerváltó kelet-európai államoknak meg kellett találniuk a gyakorlat ellenszerét, ami új jogi és társadalmi szemléletmódot is követelt – derült ki a Szabad Európa Rádió 1993. június 28-án sugárzott körképéből.
A kormány vagy a parlament felügyelje-e a Legfőbb Ügyészséget? – ezt kellett eldöntenie a kilencvenes évek elején a fiatal magyar demokráciának. A Szabad Európa Rádió 1993 júniusában sugárzott interjút Bócz Endrével, Budapest akkori főügyészével az ügyészségi szervezetek nyugati mintáiról.
Visszatérhet-e a hit és az alázat a művészvilágba, amikor a bevétel diktál? – ezekre is válaszol a Szabad Európának adott 1990-es interjúban a művész házaspár. Az archív felvételen szóba kerül a rendezőcentrikus színház, a társadalmi tükör szerepe és a műfaj jövője.
A politikai felelősségre vonás kérdését járta körül a Szabad Európa Rádió 1991-es műsora, miután kiderült, hogy atomfegyvereket állomásoztattak Magyarországon. Körinterjú az akkori pártvezetőkkel. Válaszol: Balázs István, Pető Iván, Böröcz István, Gál Zoltán, Gáspár Miklós és Orbán Viktor.
Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a szovjet csapatok kivonásának harmincadik évfordulójáról emlékezünk meg egy korabeli beszélgetés felidézésével.
Kihallgatás, tanúverés, kikényszerített vallomások: ez ugrik be, ha a pártállami III/III-as ügyosztály nevét hallja az ember. Ebből semmi sem igaz – állította a Szabad Európa Rádió 1993. augusztus 1-jei műsorában Horváth József tábornok, az egység egykori vezetője, aki a működésükről beszélt.
„Belénk sulykolták, hogy nincs sztár, mindenki egyformán vacak” – mondta Tolnay Klári a rendszerváltás évében, 1990-ben készült interjúban a Szabad Európa Rádió riporterének. Beszélgetés a régi sikerről, egy átmeneti korról és az új színházról egy emlékezetes életmű tükrében.
