A kollektív narcizmus szintje magas, idehaza is: sokak nemzeti öntudata felfújt, de bizonytalan, ezért vágyják az erős, védelmező, bosszúálló vezetőt. És meg is kapják, immár 15 éve. A Lélektani határban arról beszélgetünk, mi hozhat változást, és mi kell ahhoz, hogy végre százezrek vonuljanak utcára a Pride-on, vagy más rendezvényen. Milanovich Domi pszichológiai műsora.
Nem minden autista ember fehér, középosztálybeli és/vagy férfi, és egyre többen vannak azok is, akik csak most, felnőtt korukban jutnak el a diagnózisig. Akár évtizedeket is leélnek a mélyebb önmegértés lehetősége nélkül egy olyan világban, ahol másodpercek törtrésze alatt formálunk egymásról véleményt, és gyakran elutasítjuk azokat, akiket „furának” észlelünk. A diagnózis persze önmagában nem sokat ér, de a működésed megértésén keresztül felszabadultságot hozhat, és másoknak is támpontokat adha...
Sok esetben sem a gyerektelenség, sem a gyerekvállalás nem tervezett. Ám amennyiben az utóbbi döntés eredménye, úgy fontos hozzá, hogy a leendő szülő(pár) biztonságban érezze magát. Míg a nők többsége régen 30-35 éves kora környékén mondott le az anyaságról, addig ma sokan ennyi idősen kezdenek el komolyabban gondolkodni azon, legyen-e gyerekük. Milyen szempontokat mérlegelünk, és mennyire hozunk végül tudatos döntést? Mi minden sértheti az emberek biztonságérzetét napjaink Magyarországán? Hányf...
Világszerte növekednek a testünkkel, jóllétünkkel kapcsolatos aggodalmaink, és legtöbbször nem racionális alapon döntjük el, mit tartunk veszélyesnek. Honnan erednek a szorongásaink, és hogyan teremthetjük meg a belső biztonságunkat? Mindeközben a testi-lelki jóllétünk egyfajta teljesítménymutatóvá vált, ami egyrészt felelősségvállalásra, öngondoskodásra sarkallhat minket, másrészt az ön- és áldozathibáztatás destruktív köreit indíthatja el, amikor mégis betegek leszünk. Miért nem csak egyéni üg...
Ha ismétlődő mintázatokat tapasztalunk a vonzalmainkban, a konfliktusainkban, a szakításainkban, akkor jó eséllyel működésbe léptek a maladaptív sémáink. Mi van a mélyükön, és hogyan lehet felszabadulni az irányításuk alól, hogy változni, változtatni tudjunk? A fantáziaképeink és a múlt árnyai között hol van a partnerünk? Hogyan tudjuk tényleg megismerni őt? Lélektani határ a sémakémiáról dr. Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológussal.
Amikor „a vidékre” gondolunk, sokunk fejében az idill és az elmaradottság képei váltakoznak, a politikusok pedig gyakran gerjesztik a vidékiek és a (fő)városiak szembenállását. De mi számít valójában vidéknek? Hogyan jelenik meg a város a vidékben, és a vidékiség a városban? A Lélektani határban Csurgó Bernadett vidékszociológus.
„Nem a válás a legijesztőbb a gyerekeknek, hanem a szülők közti gyilkos indulatok” – mondja dr. Ságh Beáta, amikor a mozaikcsaládok létrejöttének mínusz egyedik lépéséről, az eredeti kapcsolat felbomlásáról kérdezem. Bár szinte mindenki azt gondolja magáról – előzetesen! –, hogy ő tudna szépen válni, ez általában rendkívül nehéz folyamat. Hogyan ne kompenzáljuk túl a bűntudatunkat, és halmozzuk el ajándékokkal a gyereket? Miért baj, ha hírvivőként használjuk őt, vagy az exünk életéről kérdezgetj...
Sokunk egyik legnagyobb félelme, hogy mi magunk, vagy a szülőnk, párunk demenssé fog válni. Ennek ellenére – vagy talán ezért is – az emberek többsége keveset tud erről a betegségről. „Úgy omlott ránk a demencia, mint egy lavina” – írja Szűcs Teri, akinek édesanyját 6-7 évvel ezelőtt diagnosztizálták, azóta pedig 24 órás gondozásra szorul. Az otthonápolás sokféle áldozattal jár, és irgalmatlanul nehéz, ám azt a többszázezer embert, akire napjainkban ez a feladat hárul, az állam szinte teljesen m...
Sok családban, ahol a szülők éretlenek, nehézséggel küzdenek és a környezetüktől is kevés segítséget kapnak, az egyik gyerekük veszi át a feladataikat. Ő lesz a parentifikált (szülősített) gyerek, akinek túl hamar kell felnőnie: talpraesett és önálló lesz, ám – mivel folyton másokat kellett támogatnia – nem tudja felismerni a saját igényeit, vagy nem érzi azt, hogy joga lenne önmagával is törődni. Gyakran túlzó módon ad, hiszen a vágyait elsősorban másokon keresztül képes megélni („de én csak ne...
A gyerek az autonómiát nem a szülő ellen, hanem a szülőtől kéri. Mennyire bízhatunk benne, és abban, hogy nem esik baja? Mikortól hagyjuk önállóan közlekedni, mászkálni az online és offline terekben, vagy bulizni? Lehetnek-e titkai, és megijedjünk-e, ha néha egyáltalán nem tudunk kapcsolódni hozzá? Új podcastunk vendége Szél Dávid pszichológus, az Apapara szerzője.
A bőrünk állapota gyakran stressz forrása, de a minket érő stressz is meglátszik a bőrünkön – ahogyan a sérüléseink, az elfojtott feszültségeink, a testünkben lévő gyulladások is. Mi mindent jelenthet az ekcéma, a pikkelysömör, az akne, a túlzott izzadás vagy a hajhullás? És hogyan visz közelebb a megértés a tünetek enyhítéséhez? Új podcastunkban dr. Kiss Dorottya bőrgyógyász, pszichoterapeuta-jelölt.
Kríziseken keresztül – azok minden fájdalmával és extázisával együtt – hozzuk létre önmagunkat. Ha viszont nem küzdjük meg, amit meg kell küzdenünk, azt kockáztatjuk, hogy irányt tévesztünk. Hogyan tudunk az önbecsapás, a másoknak való megfelelés és az instant boldogságpótlékok helyett értelmes, autentikus életet élni? Új podcastunk vendége dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus.
Jelenlegi tudásunk szerint a kutya az egyetlen faj, amely úgy kötődik az emberhez, mint kisgyerek a szülőhöz. Ez nem véletlen, mi tettük őt ilyenné a háziasítás során – ezért nekünk is kéne vigyázni rá. De hogyan? Mi a baj a falkavezér-koncepciókkal, vagy épp a túlkényeztetéssel? Új podcastunk következő részében dr. Gácsi Márta etológus.
Mi jelenthet védelmet a függőségekkel szemben a különböző életkorokban? Mit tegyünk meg szenvedélybeteg hozzátartozónkért, és mi az a pont, ahol határokat kell húznunk, az ő érdekében? Új podcastunk következő adásában Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus.
A mesterséges intelligencia fejlődésével önmagunk megismerésének új dimenzói nyílnak meg, és nagy kérdés, készen állunk-e erre a tudásra. Milyen előnyei, hátrányai vannak, ha egy chatbot a terapeutánk? És ha Freudot, Mácsait vagy Yalomot is képes lesz szimulálni a gép? Dr. Ujhelyi Adrienn szociálpszichológussal beszélget Milanovich Domi.
Míg a régebbi korok emberei a mesét közvetlenül tudták értelmezni az életükre vetítve, addig manapság egyre kevésbé gondolkodunk képekben, szimbólumokban. Pedig ha megtaláljuk a módját, a történet és a személyiségünk elvégzi egymással a megfelelő munkát. Varázslények, sárkányok, tündérkeresztanyák a Lélektani határban – Milanovich Domi vendége Boldizsár Ildikó mesekutató.
A szex nem olimpia, a méreteknél fontosabbak az anatómiai ismeretek, az élvezetet nem számokban, alkalmakban, centikben mérik. Mi számít akkor „elég jó szex”-nek? És hogyan tudunk úgy beszélgetni a párunkkal, hogy „ne karcoljuk meg egymás önértékelését”? Gyakorlati példák, hasznos tanácsok és egy kis anatómia új pszichológiai podcastunk debütáló részében. A Lélektani határban Milanovich Domi vendége dr. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus, az ELTE oktatója.
