Feltételezések szerint a honfoglalás idején a későbbi Magyarország területének kétharmadát borította erdőség. Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Dr. Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója, tudományos igazgatója is részt vesz Chicagóban azon az éves onkológiai konferencián, amelyet az American Society of Clinical Oncology (ASCO) rendez meg. Tapasztalatairól számolt be.
Szász Éva, a Craftunique vezérigazgatója a pályázat indítója, amelyen a JanusMeter is részt vett. Záray Gyula professzor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a Duna műanyagszennyezéséről.
Kis-Bogdán Kolos és Hegedüs János, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium két tizedikes diákja, akik a JanusMeter projektjükkel indultak az Európai Unió által rendezett innovációs versenyen. A magyarság őstörténetének kutatásáról beszélt Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Intézetének vezetője. (Az Utópia 2019. január 29-ei adásának ismétlése)
A kullancsokon is észlelhetők a klímaváltozás hatásai? Ezt a kérdést segített megválaszolni Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúció Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa. Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Magyarországon is megjelent zebraszúnyogokról.
Falus András immunulógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja kutatások jelentősségéről, és Magyarországra gyakorolt hatásukról beszélt. Lukács Balázs András növényökológus, hidrobiológus, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Tisza-kutató Osztályának tudományos főmunkatársa a biológiai invázió veszéleire hívta fel a figyelmet.
Rab Árpád jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense volt az Utópia vendége, és – a műsor címéhez méltó módon – az Utópia realistáknak című könyvről beszélt.
Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója az erdővel kapcsolatos kutatási kérdésekről beszélt.
Erdős László, az MTA Ökológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa az esőerdők pusztulásáról beszélt.
Az Utópia 2019. január 29-ei adásának ismétlése.
Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója a Föld napja alkalmából szólalt meg az Utópiában.
A tavasz apropóján a madárének volt az Utópia egyik témája, amit Garamszegi László, az MTA országos botanikai kutatóintézetének igazgatója próbált értelmezni a hallgatók számára. Szabó Róbert, az MTA csillagászati intézetének igazgatója magyarázta el, mi a jelentősége az első, fekete lyukról készített felvételnek.
Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt.
Jordán Ferenc biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tihanyi központjának igazgatója arról beszélt a Klubrádió Utópia című műsorában, hogy az elmúlt évtizedekben olyan fejlődésen ment át a számítástechnika és molekuláris genetika, hogy soha nem látott mennyiségű információt tudnak szerezni a természetről.
Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az Einstein Teleszkópról.
Dr. Prohászka Zoltán immunológus, egyetemi tanár arról, hogy egy rákos betegnél őssejtterápiát végeztek, és a kezelés hatására a rákos sejteken kívül és az AIDS vírus is eltűnt a beteg szervezetéből. A Klubrádió törzshallgatója, Halmos Antal beszélt arról, ami a világban foglalkoztatja.
Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója arról, hogy Kína eszközöket küldött a Hold sötét oldalára. A magyarság őstörténetének kutatásáról beszélt Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Intézetének vezetője. (Az Utópia 2019. január 29-ei adásának ismétlése)
Györgyey János, növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a biológiai tudományok kandidátusa, a Növénybiológiai Társaság (MNBT) elnöke, az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület (IMBE) titkára, a Szkeptikus Társaság tagja szemléltette az Innovációs és Technológiai Minisztérium átszervező munkáját. Györgyey szerint nem értkezésről, meghallgatásról volt szó, és nem történt érdemi egyeztetés.
Falus András immunulógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter pusztító munkájáról, és az ennek kapcsán kialakult személyes konfliktusukról beszélt, amellyel a Magyar Tudományos Akadémiát átszervezte a politikus.
A látás idegrendszeri folyamatainak kutatásáról beszélt Orbán Gergő, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa.
Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója beszélt arról, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Beszélt a rákbetegségek kezelésének fejlődéséről is. Czigler László ökológus, kutató, biológus az időjárási extremitásokról.
Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója arról, hogy Kína eszközöket küldött a Hold sötét oldalára. A magyarság őstörténetének kutatásáról beszélt Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Intézetének vezetője.
Bánsági Zoltán, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatóhelyettese a radioembolizációs daganatterápiáról, mint a májdaganatok új kezelési fromájáról. Peták István, az Oncompass Medicine egyik alapítója a rákgyógyítás fejlődéséről.
Szkárosi Endre költő, az ELTE tanára a költői alkotás fejlődéséről. Réz András filmesztéta a filmipar múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője az őssejt kutatás aktuális állásáról.
