Kilencven százalékos gazdaság

A Közgazdászok a válságkezelésről elnevezésű kör augusztus 27-én tett közzé egy hatpontos javaslatcsomagot, amely a koronavírus nyomán kialakult gazdasági krízis hazai alakulását értékeli és a szerintük lehetséges lépéseket foglalja össze. A különböző hátterű, indíttatású, eltérő szakmai múlttal bíró közgazdászok közös minimuma – talán meglepő módon – a szolidaritás, és külön hangsúlyozzák, hogy a társadalom legfelső részének érdemi terhet kellene vállalnia a válságkezelésből. Győrffy Dóra közgazdásszal, politológussal arról beszélgettünk, hogy téves a kormány „visszapattanásra” vonatkozó várakozása, olyannyira, hogy a gazdasági élet általában nem lesz képes arra, a világon sehol sem, hogy ott folytatódjon, ahol a válság előtt abbamaradt. Inkább azzal a feltételezéssel ért egyet, hogy a korábbi teljesítmény kilencven százaléka állandósulhat, ráadásul megváltozott szerkezetben. Ezért különösen fontos, hogy a mostani válság a magyar gazdaság súlyos szerkezeti problémáira mutat rá, ami a regenerálódás akadálya lesz a válság elmúltával is. A közgazdászcsoport új javaslatcsomagjának legfontosabb elemei közé tartozik a családi pótlék emelése és a munkanélküli-ellátás időtávjának kitolása legalább hat hónapra. Győrffy Dóra a válságkezelő intézkedések fő célcsoportjának a gyerekeket nevelő háztartásokat látja – a gyerekek fele a társadalom alsó három tizedéhez tartozó családokban él –, valamint a munkájukat elvesztőket és a kis- és középvállalkozásokat. Meghatározó cél lenne egy olyan válságkezelési stratégia kialakítása, amely megakadályozza a társadalom teljes szétszakadását, és megőrzi a válság utáni felzárkózás esélyét a társadalom egésze számára.