Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.
2022. október 7-én fogadott először beteget az ország első traumaérzékeny nőgyógyászata, amely hajléktalan nőknek nyújt segítséget, és közösségi finanszírozásból valósult meg. Lánszki Réka, a szakrendelés programfelelőse és Clease Piroska, a rendelő egészségügyi asszisztense volt a Szelfi vendége.
Bognár Szilvia hangja annyira egyedi és tiszta, hogy nem lehet senkiével összetéveszteni – pedig az éneklést autodidaktaként tanulta. Számtalan (nem csak magyar) népzenei projekt létrehozója, közreműködője. A Szelfiben Bognár Szilviával beszélgettünk.
Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Van e valódi politikai ismeretük a közösségi médiából tájékozódó embereknek? A Szabad Európa podcastjának vendége Bene Márton volt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.
Marika vagyok, borkóstoló, prezident – tömegek nézik a tévedésből államfővé vált, a kamera mellett álló Tónival társalgó Marika videóit. A Szelfiben a karaktert alakító Rainer-Micsinyei Nórával beszélgettünk többek között arról, hogy eljöhet-e a pillanat, amikor az ember már nevetni sem tud.
A magyar filmek miatt lépett erre a pályára, lenyűgözték a Filmszemléken látott alkotások. Második nagyjátékfilmje, a Sünvadászat éppen ennek a szakmai mustrának, a tizenkét évnyi kihagyás után idén újra jelentkező Magyar Filmszemlének a nyitófilmje volt. Schwechtje Mihály rendezővel beszélgettünk.
„A valódi változást az éri el, ha közösen kiállunk valamilyen rendszerszintű változásért„ – ez a fő célja a Közélet Iskolája Alapítványnak. A Szelfi vendége a szervezet igazgatója, Fernengel Ági volt, aki szerint a smúzolás, egyéni kijárás helyett a közös problémamegoldás lenne a jó stratégia.
Joghallgató, környezetvédő, évek óta segíti az Aligai Fürdőegyesület munkáját, elképesztő tapasztalatai vannak abban, hogyan próbál lenyomni egy-egy gigaberuházást a kormány a helyi önkormányzatok, és rajtuk keresztül a civilek torkán a Balatonnál vagy épp Sukorón. A Szelfi vendége Horváth Bence.
A magyar műgyűjteményt, és ezáltal a magyar művészettörténetet a legnagyobb veszteség azzal érte, hogy a szovjetek elrabolták a banki trezorokban őrzött zsidó vagyont, amit a mai napig nem adtak vissza. Erről nem lehet lemondani - mondja Molnos Péter művészettörténész.
A Háziorvosok Online Szervezete nem vett részt a március 8-i demonstráción, szerintük az ilyen megmozdulások ellehetetlenítik a kormánnyal folytatott párbeszédet. Az általa alapított szakmai szervezet strukturális és finanszírozási változásokat szeretne. A Szelfi vendége dr. Békássy Szabolcs.
Az állami gondozásból kilépő fiatalok legalább öt százalékának nincs hová mennie. Ez olyan, mintha minden gimnáziumi évfolyamban lenne olyan gyerek, aki otthontalanná válik, amikor nagykorú lesz – mondja az Utcáról Lakásba! Egyesület két alapítója. Bende Anna és Kovács Vera volt a Szelfi vendége.
Díszes korlátok, egykori szépségüket máig őrző lépcsőházak, gyönyörű kilincsek, romantikus kapualjak: Budapest történelmi épületeinek megmaradt szépségeit mutatja be kivételes fotókon a svájci születésű, magyar származású Vincent Baumgartner.
Ha nem is számolják fel a kapcsolati erőszakot, az az abszolút minimum, hogy megvédjék az áldozatokat, biztosítsák, hogy legyen több kilépési lehetőségük azoknak, akik most is bántalmazásban élnek, az elkövetők pedig szembesüljenek a következményekkel – mondja dr. Nógrádi Noá nőjogi szakértő.
A meseterápia nem valami lila köd, sokkal inkább az életút kísérése mesékkel – mondja Boldizsár Ildikó, aki Magyarországon először használta a meséket terápiás célra – mit sem törődve az akadémiai és a klinikai ellenállással.
„Budapest – minden más állítás ellenére – történelmi város; eddig a Bazilika és a Parlament határozta meg a sziluettjét. Ha ezt megváltoztatják, azzal visszafordíthatatlan kárt okoznak” – jelentette ki Bátonyi Péter művészettörténész, korábbi kormányfőtanácsos a Szabad Európa podcastjában.
Egy mélyszegénységben élő budapesti kisfiú, Sanyi felnőtté válásának történetét követte tizenkét éven át Mikulán Dávid és Révész Bálint. A sors vagy az akarat az erősebb? – erre a film elején elhangzó kérdésre ad egyfajta választ a ma már felnőtt Sanyi története.
„Lehet kormányokat leváltani, de ha ugyanúgy működünk tovább, mert egy rossz működéshez vagyunk szokva, akkor csak a székekbe ülnek be más, rossz politikusok, de az ország nem fog máshogy működni” – mondta a Szabad Európa podcastjában a K-Monitor alapító igazgatója, Léderer Sándor.
A szülői elidegenítés a gyerekbántalmazás egyik leggyakoribb formája, még ha kevés szó is esik róla. Takács Péter coachként elidegenített szülőknek és egykor elidegenített gyermekből felnőtté érő embereknek segít feldolgozni, amit elszenvedtek. Tudja, mit élnek át, gyerekkorában ő is átélte.
Kétszer is elmozdította vezetői pozíciójából a politikai akarat a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza alapítóját. A közgazdászi és kulturális menedzseri végzettségű Szabó György a Szelfiben beszélt az intézmény alapításáról és a független kultúra finanszírozási problémáiról.
Vegyésznek készült, biológiából doktorált, majd létrehozta Magyarországon az etológia tanszéket. Halakkal dolgozott, a kutyák akkor kezdték érdekelni, amikor befogadott egyet.
Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy „Nektek majd jobb lesz” a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma viszont már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok, hiányzik belőlük ez a fajta optimizmus, mert...
Egyenlő. Bátor. Szabad – ezzel a három szóval foglalható össze annak a civil jogvédő szervezetnek a filozófiája, amely 1994-ben, vagyis éppen harminc éve alakult Magyarországon; ez a Társaság a Szabadságjogokért. A Szelfi vendége Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója volt.
A börtön elől menekült a Francia Idegenlégióba, végül 19 évet húzott le egy elit egységnél. Megjárta Afrika legzűrösebb polgárháborúit. Nem strigulázta az ellenfeleit, de azt mondja: nem bánt meg semmit. Ludot – amikor leszerelt – mégis utolérte az, ami elől az idegenlégióba menekült: a börtön.
Az állam kötelessége lenne támogatott lakhatást biztosítani a súlyos fogyatékossággal élőknek, de ez évek óta csak ígéret. Hat budapesti szülő úgy döntött, nem vár tovább az államra. Egyikükkel, Schilling Magdolnával és a küzdelmüket dokumentumfilmen megörökítő Rubi Anna rendezővel beszélgettünk.
Dr. Vajdovich Péter a Gellért-hegyen álló Szabadság-szobor alkotójának dédunokája. Azt mondja, a család soha nem ellenezte, hogy kereszt kerüljön a nőalak kezébe: annyit mondtak, hogy nem jó ötlet. Az állatorvosi hivatásról, hitről, az élet szeretetéről és a Szabadság-szoborról beszélgettünk.
Információs börzék, a művészeti, üzleti élet, a politikai diskurzus demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét idéző vendéglátással – ezt jelentették az egykor európai hírű pesti kávéházak. Erről az elveszett világról is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészettörténésszel.
Erdész és gyógypedagógus is szeretett volna lenni, de nem voltak elég jók a jegyei. Megnyert szavalóversenyek és drámatagozatos középiskola után egyenes út vezetett a színművészeti főiskolára. A Szelfi vendége Stefanovics Angéla Jászai Mari-díjas színésznő, forgatókönyvíró volt.
A tokiói olimpián aranyérmet szerzett, idén Párizsban 100 méter mellen ezüstöt. Azt mondta: ez az ezüst számára aranyat ér. Illés Fanni sokat küzdött azért, hogy érmet hozzon haza a párizsi olimpiáról; leginkább önmagával. A világverseny előtt egy hónappal jött ki a szülési depresszióból.
Miért vezetnek be a döntéshozók olyan intézkedést, amelynek alapján nem lehet sem a nevelőszülők számát, sem az átmeneti gyermekotthonok férőhelyeit bővíteni, miközben több ezer veszélyeztetett gyermek van már most is várólistán, mert nincs intézmény és szakember, aki segítene nekik? Mire jó a gyermekvédelmisek átvilágítása és az a még több adminisztrációs teher, amit a gyermekvédelemben dolgozókra tettek? Kiket helyeznek előtérbe ezek az intézkedések, és mi történik közben azokkal, akikről az e...
