Talán észre sem vesszük, mennyi magyar kutató, mérnök és vállalkozó dolgozik azon, hogy jobbá tegyék jövőnket. A Jövő megmentő sorozatunkban olyan szakértőkkel beszélgetünk, akik munkájuk révén óriási hatást gyakorolhatnak a mi és az elkövetkező generációk életére.
Horvát Luca először bébiszitternek ment ki Amszterdamba, aztán a vendéglátásban próbált boldogulni, végül hangmérnökként találta meg a helyét, miközben saját zenéket készít. Rajong a magyar kultúráért, nagyra tartja a magyarok vagányságát és kreativitását, az itthonról érkező hírek azonban egyre jobban elborzasztják.
Breszka József itthon zenekarokban gitározott, volt autószerelő, strandbüféket nyitott, exportált teherautókat Romániába. Az első Fidesz-kormány idején még boldogult az üzleti életben, ám 2010-ben ez megváltozott, onnantól folyamatosan akadályokba ütközött. 48 éves korára felélte a megtakarításait, ezért úgy döntött, Angliában kezd új életet. Ott is több dolgot kipróbált, de mindig úgy érezte, hogy megbecsülik a munkáját, a korától és a nyelvismeretétől függetlenül minden szinten befogadták.
Bordás-Simon Réka és párja hat éve élnek Hawaiin, két közös gyermeket nevelnek. Kalandos útjaikról már sok mindent elmesélt Péterfy Gergely podcast-sorozatának előző részében. Ezúttal arról számol be, hogyan szabadult meg a korábbi előítéleteitől, mi mindent tanult az elmúlt években, és azt is elárulja, vajon mennyire számítanak piacképesnek az általa elvégzett interkulturális békeépítés, pszichológia, színjátszás és kulturális antropológia szakok. Hiába él a világ másik felén, követi a magyaror...
Bordás-Simon Réka és párja egy húszéves Opel Corsával vágtak neki a világnak. Külföldi turnéjuk első két állomása Ausztria és Anglia volt. Sok mindennel foglalkoztak, mígnem 2013-ban egy vasárnapi istentiszteleten találkoztak egy háromgyerekes hawaii házaspárral, akik vakáción voltak Európában. Ők csábították újdonsült magyar barátaikat Hawaiira, mondván, van ott egy kiváló egyetem, amelyre főleg külföldiek járnak. Rékáék sikerrel felvételiztek, majd 2014-ben megkezdték az egyetemi tanulmányaika...
Hegedűs Adrien és férje szinte megszakadtak a munkában, miközben speciális nevelésű igényű lányaikat fejlesztésekre hordták, mégis odáig jutottak, hogy már az ételen kellett spórolniuk. Ám meglehet, akkor is elhagyták volna az országot, ha nem lehetetlenülnek el anyagilag, olyan undorral figyelték – és figyelik – a hazai politika vezetés alakulását. Németországban kezdtek új életet, ami cseppet sem volt könnyű, de végül megérte. Péterfy Gergely podcastja.
Úgy tűnik, mintha elfeledkeztek volna a szélsőkről.
Angliában eddig sokkal könnyebben lehetett boldogulni rászorulóként – akár munkanélküliként, akár nagycsaládosként –, mint odahaza – mondja Veres Patrícia, aki szerint a brexit miatt ez a helyzet változni fog, és szigorodnak majd a különböző szociális juttatások feltételei. 2016 szeptembere óta él Londonban, rögtön érettségi után érkezett, részben kalandvágyból, részben azért, hogy megerősítse az angol nyelvtudását. Honvágyat soha nem érzett, csak a családja hiányzik neki. Nem tervezi, hogy bárm...
Vajon miért nem lesz Budapesten kézi-BL Final Four? Mi vár a magyar csapatokra, a Bajnokok Ligája következő szezonjában? Miként találhattak tíz koronavírussal fertőzött játékost Vácon? Ezekre kerestük a választ a Kézivezérlésben.
Érettebbé, felnőttebbé tett, hogy országot váltottam – mondja Cseplész Péter masszázsterapeuta, aki már régóta érzett egyfajta megmagyarázhatatlan vonzódást Anglia iránt. Viszont amióta közöttük él, úgy tapasztalta, hogy az angolok nem könnyen ismerkednek, nehezen és nem szívesen fejezik a másokkal szembeni érzéseiket, nagyon kell figyelni az apró rezdüléseikre. Ma már Angliában is az eredeti szakmájában dolgozik, de az elején – amíg nem épült ki az ottani klientúrája – idősotthonokban volt gond...
„Otthon mindig falakba ütközöl, mert senki nem kíváncsi arra, hogy valójában mit tudsz, csak arra, milyen papírjaid vannak" – többek között ezzel magyarázza Szabó Anita, hogy miért él immár 14 éve Angliában. Pedig nagyon megszenvedte az első éveket, nulla nyelvtudással kezdte felszolgálóként egy londoni olasz étteremben. Első évében bevállalt egy takarítói melót is, így csak a szerda délutánja maradt szabad, egyébként reggel öttől hajnali egyig dolgozott a hét minden napján. Sok mindennel foglal...
A női kézilabda-válogatott leginkább az olimpiára készül, de előtte még jelenése van az Európa-bajnokságon. Mivel az Eb-vel nem lehet kvalifikálni ezúttal az olimpiára, sokan félvállról veszik, de a mieink szeretnék megmutatni, hogy számolni kell a magyarokkal.
Az Egyesült Államokban látható tüntetések mögött ott lehet a bezártság és az elmúlt évek feszültsége is, de a társadalmi változás már most akkora, hogy valószínűleg nem lehet visszafordítani, mondja Sonnevend Júlia médiakutató New Yorkból. A Határsértők legújabb részében amerikai fociról, tüntetésekről és koronavírusról beszélgettünk, meg arról, hogyan reagál a sajtó a felháborodásra.
„Én szeretem a hazámat, de kezdtem azt érezni, hogy a haza nem szeret minket" – mondja Gyurosovits-Petheő Csilla, aki 2017 nyarán költözött ki két kislányával Angliába, hogy kövesse az akkor már évek óta ott dolgozó férjét. Nagyobbik gyermekük, a most 12 éves Nelli halmozottan sérült, „olyan, mint egy óriáscsecsemő, állandó gondozásra szorul". Az asszony a legnagyobb különbséget talán abban látja, ahogy odakint, illetve odahaza viszonyul a környezete a lányához. Péterfy Gergely Kilépők című podc...
Hivatalossá vált, hogy Danyi Gábor és Elek Gábor, a Győr és a Ferencváros vezetőedzője irányítja majd a női kézilabda-válogatottat. Természetesen ez is téma volt a Sport TV és a 24.hu közös podcastjában.
Andreáék a válság és az egekbe szökő törlesztőrészleteik miatt idehaza nem látták kiutat, ezért nyelvtudás nélkül is úgy döntettek, hogy Angliába költöznek, ahol a kezdeti viszontagságok után sikerült is egyről a kettőre jutniuk. A Manchesterben lángost és kürtőskalácsot áruló családanya azt mondja, ha valaki ott dolgozik, képtelenség, hogy ne boldoguljon. Magyarországot kintről szebbnek látják, nagyon szeretnek hazalátogatni, visszaköltözni viszont nem fognak, mert itthon nem tudnák fenntartani...
Egy jó személyes kapcsolatnak és egy hazaköltöző magyarnak köszönhető, hogy a legnagyobb autógyáraknál kiemelkedően sok magyar tervező van. Az autótervezés alapjairól és az önvezető autókról beszélgetünk Húnfalvi Andrással, a MOME oktatójával és a Flying Objects társalapítójával. Meg arról, hogy miért a 200-as Ikarus a kedvenc magyar járműve.
„Nem panaszkodhattam a hazai életkörülményeimre: jól kerestem, volt lakásom, voltak barátaim, viszont elegem lett az agymosásból, a csapból is folyó propagandából" – érvel Hajós-Dévényi Kristóf dalszövegíró, hogy miért is költözött ki két évvel ezelőtt az élettársával Hollandiába. A holland emberek ugyan kedvesek, ám nehezen barátkoznak, így nekik is csak lassacskán sikerül közelebb kerülni hozzájuk. Mint mondja, impresszionista honvágya van: néha bevillan egy-egy csodálatos kép a korábbi életéb...
Minden aktualitás szóba került a SportTV és 24.hu közös podcastjában, így egy igazi kézilabdaturmixszal jelentkezik Ágai Kis András és Borsos Attila.
Szerettem volna szabadon lélegezni, és nem csak egy szűrőn át megismerni a világot – mondja Koblinger Dóra arról, mi volt az érzelmi oka, hogy öt éve Magyarországról Spanyolországba költözött. De volt egy szakmai indoka is: úgy érezte, ügyvédként egyre kevesebb olyan feladata akad, amelyben igazi kihívást találna. A kiköltözés ugrás volt a sötétbe: éveken át a turizmusban dolgozott Andalúziában. Ma már ugyanott önálló vállalkozást visznek a férjével: ingatlanfotózásból élnek. Tetszik neki a szín...
A nagyváradi születésű Dr. Györbíró Andrásnak rosszul esett, amikor Bécsben kiváltotta a diákigazolványát, és azt érezte: az osztrák adminisztrációt egyáltalán nem érdekli, hogy a felmenői egykor több generáción át a közös monarchia szolgálatában élték le az életüket. Bécsben és Budapesten hallgatott politológiát, jelenleg a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Személyes tapasztalatai szerint nagyon nehéz integrálódni egy másik országban, az erdélyi fiatalok közül sokan nem is mernek...
Kapitánykérdés van a női kézilabda-válogatottnál így, hogy az ideiglenesen felkért Danyi Gábor, Elek Gábor duó megbízatása a koronavírus-járvány kellős közepén lejárt. Ki vegye át a csapatot? Vagy nem is ez a legégetőbb kérdés?
Ami a legtöbb embernek nehéz, az nekem könnyű: jól bírom a bizonytalanságot meg a veszélyhelyzetet, viszont az egy helyben maradás igazi kihívást jelent – mondja a jelenleg Berlinben élő Szalai Borbála, aki mindig is egy ufónak tartotta magát. Alapból nem érzi jól magát a társadalomban, kamaszkora óta akkor boldog, ha a nehezebb utat választhatja. Fiatalon bejárta autóstoppal Európát, manapság szezonális munkákból tartja fenn magát, hogy aztán a pénzét hosszú utazásokra költhesse. Merthogy utazá...
A Kézivezérlésben szóba kerül az érdi helyzet és a majd 5 hónaposra nyúlt nyári szünet is.
A rendszerváltás után sok iskolában a felülről jövő követelmények helyett elkezdtek azon gondolkodni, hogy mi lehet a legjobb a gyerekeknek, aztán ez a kapu gyorsan bezárult – mondja Horn György, az AKG alapítója és pedagógiai vezetője, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. Az oktatásban harminc éve lezajlott változások mellett szó esett a Nemzeti alaptanterv jelentőségéről, a digitális oktatás tanulságairól, és a Pokorni Zoltánnal, Magyar Bálinttal, Hoffmann Rózsával folytatott s...
Mák Eszter kétszer élt hosszabb ideig külföldön, fél évig Spanyolországban, majd három évig Bécsben. Az osztrák fővárosba nulla nyelvtudással érkezett, takarítással kezdte, végigjárta a ranglétrát, majd jógaoktatóként tért haza. Szerinte, ha valaki meg akarja tudni magáról, hogy mire képes, mindenképpen el kell mennie hosszabb időre külföldre. Most ismét arra készül, hogy nekiinduljon: körbejárná Európát és Amerikát, hogy a személyes tapasztalatai alapján dönthesse el, hol szeretne letelepedni. ...
Lehet, hogy nem is olyan kevés az esély erre, mint ahogy elsőre tűnik? A Kézivezérlés aktuális adásában az Érd lenullázása is szóba került.
Bár Nagy Feró és a Beatrice legsikeresebb időszaka is a rendszerváltás idejére esik, a frontembernek mégis inkább rossz emlékei vannak arról a korszakról. A Rendszerváltás 30 sorozatunk podcastadásában Nagy Feró beszélt arról is Inkei Bencének, hogyan tették félre a nézeteltéréseiket a funkcionáriusból menedzserré lett Bors Jenővel, és hogy miért megkerülhetetlen a politika. A beszélgetés az ismert körülmények miatt telefonon készült.
Kozsdi Krisztina itthon egyedül nevelte négyéves lányát, és úgy érezte, semmilyen perspektívája nincs, hogy a sorsukat jobbra fordítsa. Évek óta Franciaországban él, ahol összeházasodott egy szintén magyar férfival, gyerekük is született. Ma már nem azt mondja magáról, hogy magyar, hanem hogy Magyarországról érkezett. „Ha itt lehet megalkuvás nélkül boldogulni, akkor inkább ezt választom” – foglalta össze Péterfy Gergelynek, miért érzi magát inkább otthon egy elzászi faluban, mint a szülőhazájáb...
Az európai szövetség mindenképp akar Final Fourt.
