Számtalan jelzővel illethetjük ezeket az alkotásokat: kultikus, profi, művészi, gagyi, a korszak tévéjáték terméke. A Planetocast hetedik, záró adásában alaposan kibeszéljük a magyar sci-fi filmek és sorozatok báját és borzalmát.
Témánk a Liberty Bell 7 hatvan évvel ezelőtti űrrepülése, az óceánba veszett űrkabin rejtélye és Gus Grissom űrhajós tragikus pályafutása.
Bár nem önkéntes alapon, de szinte egy állatkertnyi sereg ugrotta meg a Kármán-vonalat, mielőtt Gagarin megcsodálhatta volna az első anti-gravitációs vízcseppet az űrkapszulájában.
Megbeszéljük, mi köze egy magyar szélszínház-csoportnak a Virgin Galactichoz, meghallgatjuk a Mars InSight űrszonda vezető kutatóit arról, hogy mit tanultak a vörös bolygó belső szerkezetéről és szurkolunk az orosz Nauka-kutatómodulnak, hogy rendben odaérjen az ISS-re.
A science-fictionök azon bolygóira merészkedünk, melyek egészét egyetlen óriási, egybefüggő város alkotja. A fantasztikus irodalomban számos ilyen bolygóváros létezik, a csapat ezeket járta be, a teljesség igénye nélkül, továbbá megpróbálták megválaszolni azt a kérdést: létrejöhet-e valaha ilyen óriási, bolygó méretű város?
Megbeszéltük a Branson-féle vasárnapi Virgin-magánűrutazás fejleményeit, illetve mindenféle izgalmas hallgatói témafelvetés is terítékre került.
Здравствуйте дорогие друзья в мире российского кино, azaz üdvözlet kedves barátaink az orosz filmek mozijában! A villanyt kapcsoljuk le, vegyük elő a savanyú uborkát és a vodkát, mellé egy kis ruszlit, és kezdjünk! Это будет интересное приключение, azaz ez egy érdekes kaland lesz!
A "For all Mankind" című sorozat valóságmagjait boncolgatva kitárgyaltuk, hogy hogyan alakult volna a világ, ha a szovjetek szállnak le először a Holdra.
Szuperhold vs. sima Hold | Planetocast #3 by Parallaxis Univerzum
Jeff Bezos és testvére az űrbe repül, a Starship megkerülheti a Földet, az oroszok mozifilmet forgatnak az ISS-en, illetve új Vénusz-szondák terveit fogadták el az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Bónuszként még a sötét anyag eloszlásának furcsaságairól is pletykálunk.
Tényleg őszinte a mosolyuk az űrhajósoknak, amikor zöld leveleket rágcsálnak a Nemzetközi Űrállomáson?
Témánk Kennedy elnök 60 évvel ezelőtti történelmi beszéde, melyben "elküldte" Amerikát a Holdra: előzmények, következmények, ritkán hallott érdekességek.
"Kétezer éve nagyon sok világvége megjövendölt dátuma rémítgette az emberiséget, de úgy látszik, nem tanultunk belőle. Az elgondolkodtató az, amikor egy-egy ilyen pánik elmúlik, az emberekben nem a tudományos szemlélet rögződik meg, hanem a félelem tovább él és csak új dátumra vár." (Kulin György, magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője)
Ha százmillió évekkel ezelőtt erre tévedt volna egy földünkívüli civilizáció, megtalálhatnánk-e ma a nyomait olyan kihalt égitesteken mint a Hold? Felfedezhetnénk-e űreszközeiket?
Különleges évadzáró adásunkban az öntömjénezés mellett a Parallaxis több mint húsz évvel ezelőtti indulásáról, a műsor múltjáról és jövőjéről egyaránt szó esett a Parallaxis eredeti, illetve jelenlegi csapatának tagjaival. Vendégünk volt Szűcs Gábor Sasi, Nagy Iván Kid, valamint Rezsabek Nándor.
Szentpéteri Lászlóval, az ázsiai űrprogramok szakértőjével beszélgettünk az új kínai űrállomásmodul indítása kapcsán az ország űrtevékenységének jelenéről és jövőjéről.
Ha létezik még néhány dimenzió, csodálatos matematikai konstrukciók hozhatók létre, melyekből talán gyönyörűen ki is jön a nagy egyesített elmélet. Csak hát merre vannak az extra dimenziók?
Repül a Mars-helikopter, a kínaiak nemsokára kezdik az űrállomásépítést, ráadásul holdbázist terveznek az oroszokkal közösen. Mindeközben a NASA kiválasztotta a SpaceX "repülő víztornyát", a Starshipet, hogy ez legyen majd az Artemis-holdrepülések holdkompja.
Felelősségre vonható-e valaki egy meg nem történt, sőt el sem tervezett bűncselekmény elkövetéséért? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnik, s a válasz nyilvánvalóan: nem. Igen ám, de mi van, ha egy csodálatos jövőbe látó készülékkel információt kapunk arról, hogy valaki, akár hirtelen felindulásból vagy gondatlanságból, de el fog követni valami rettenetes dolgot.
"Állandó szakértő" vendégeinkkel kedvenc kis műholdunk, a GRBAlpha működésének első két hetének tapasztalatait beszéltük meg, és persze az aktuális SpaceX-féle "robbanó víztornyokat" is.
Paradox módon éppen a tudomány és technika vívmányai adnak olyan megafont a kibertérben egymásra találó "falu bolondjai" kezébe, mellyel korábban elképzelhetetlen méretű közönségnek harsoghatják elmeroggyant hiedelmeiket. Mit kezdjünk ezzel az aggasztó társadalmi jelenséggel, melynek egy megmosolyogtató de jelzésértékű megnyilvánulása a laposföldhit terjedése?
Schuminszky Nándorral űrtörténeti sorozatunkban ezúttal a "verseny az űrrepülésért" fejezetet tárgyaltuk, vagyis a 27 éves Gagarin hogyan lett hatvan éve az Emberiség első küldöttje az űrben, és hogy miféle titokzatos "kicenzúrázott" személyek sejlenek fel a híres fényképek (és a történet) hátterében. Ráadásul a Sokolébresztő kedvenc műholdja, a GRBAlpha is pályára állt!
A Parallaxisban számtalanszor tárgyaltuk már az idegenekkel való kapcsolatfelvétel, vagy hogy egy filmben vagy sorozatban hogyan igazolódott be a létezésük. Most olyan szemszögből vizsgáljuk a földönkívüli, űrtechnológiát birtokló civilizációk létezését, mint eddig még nem. A csillagközi térből érkezett ’Oumuamua felfedzése naprendszerünkben ugyanis felkeltette a közvélemény, és a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének legendás vezetője érdeklődését is. Vendégünk Avi Loeb, fizikus.
"Vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre" – mondotta hetvenöt éve Winston Churchill. A hidegháború "űrös" vonatkozásaiban mélyedtünk el Szentpéteri Lászlóval, a téma szakértőjével. A lepottyant ellenséges kémballonból kiszerelt filmszalag útja a Holdig, a kiállításról kölcsönlopott űrszonda esete, gépágyúk és tyumm-tyumm lézerek a világűrben.
A sárkányok nem szűkölködtek ellátni minket tudományos kérdésekkel, de azon is morfondíroztunk, mi okozhatja Westeros kiszámíthatatlan évszakváltozásait? Miért van az, hogy a legutóbbi nyár hét évig tartott, a legutóbbi tél pedig még az előző nemzedékek ideje alatt volt? Okozhatja a Földinél komplexebb Milanković-ciklus, vagy csak egy, Westeros távoli vidékén pöfékelő vulkánról van szó? Lehetséges, hogy Westeroson az történik, ami a Földön a nyár nélküli 1816-os évként ismerünk? Egyáltalán Weste...
Az ünnepi műsorban beszélgetünk az ős-sokol alapító atyáival és persze Rakétafüst kollégával megszakértjük Percy leszállását a Marson.
1940-et írunk, már épp belesodródott Európa a második világháborúba a vén kontinensen, de az Újvilág még békésen szürcsölte a Coca-Cola-t a Niagara vízesésnél. Az első színes polaroid képünkön láthatnánk egy dagi kisegeret meg az őt üldöző kandúrt. Mozivásznon nézhetnénk az ősi macska-egér konfliktust. A legújabb Parallaxis Podcastban Miki, Nándi és jómagam, Erzsó emlékeinket felidézve immáron tudományos szemmel lettünk részesei ennek az archaikus harcnak. Az antigravitációs egér és a gumimacska...
Folytatjuk űrtörténeti sorozatunkat Schuminszky Nándorral. Második "menet": verseny a műholdért!"
Kulin György életművére emlékeztetni kell tehát az őt még jól ismerő generációt, nem szabad kihunyni hagyni egykori lelkesedésének lángját. És talán még fontosabb, hogy személyét meg kell ismertetni a legifjabb tudománybarátokkal. Ezeket a nemes célokat szem előtt tartva a Parallaxis Podcast aktuális adásában Vincze Miklós, valamint a Kulin szervezte Magyar Csillagászati Egyesületről könyvet, valamint életrajzi kötetében könyvfejezetet jegyző Rezsabek Nándor legautentikusabb ismerőjével, lányáva...
Kitárgyaltuk a NASA személyzetes holdprogramjának igáslovát, az SLS (Space Launch System) rendszert, annak "majdnem sikeres" hajtóműtesztjét, örökös késéseit és a várható kilátásokat.
