Az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken lehet eredményes Magyar Péter pártja a júniusi önkormányzati választáson, e településméret fölött ugyanis többet számít a pártszimpátia, míg a kisebb városokban és a falvakban inkább a jelöltek közösségi bekötöttsége hoz szavazatokat – mondja a Dellában a legnagyobb helyhatósági tömörülés, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő.
A klasszikus repülős viccel írta le a komoly viharba került közállapotokat Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a Dellában. Az igazgatóság elnöke állítja, nem érte meglepetésként, hogy a pénzügyi szorítás mellett az utóbbi időben belpolitikai nyomás alá is került az Orbán-kormány, ez tulajdonképpen következik a 2020-as években megtapasztalt gazdasági problémákból, amit az emberek a saját bőrükön éreznek. Különösen fájó lehetett, hogy annak a kevés megtakarításnak egy részét, amiv...
A klímaváltozás az északi félteke felső régiójában teremti meg a mezőgazdasági kultúra továbbélésének feltételeit – vetíti előre a Dellában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímaügyi tanácsának alelnöke, aki szerint Oroszország és Kanada kerül helyzeti előnybe, így nagyrészt e két országon fog múlni a világ élelmiszer-ellátása. A változás még nem elkerülhetetlen, de az esély egyre csökken.
Az ország bizonyos részein már a járóbeteg-szakellátásban is várólisták alakulnak ki a közegészségügyben, ez pedig a magánszolgáltatók felé tereli a forgalmat – mondja a Dellában Lancz Róbert, a magánegészségügyi szektor cégeit tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki egyben a Kóka János tulajdonában lévő Doktor24 elnöke is.
Nyárra elérjük a 6,5 százalékos alapkamatot, onnan viszont több hónapos szünet állhat be a kamatvágásokban, ami eltarthat jövő márciusig, az új jegybanki vezető munkába állásáig. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt arra alapozza, hogy a jegybankok élén is létezik a béna kacsa állapot, amikor a távozni készülők az utolsó időszakban már tartózkodnak az események érdemi befolyásolásától.
Magyarországon túlbecsülik a német politika szerepét a gazdaságban, a várakozásokkal szemben Berlin nem vállal fel közvetítő szerepet a magyar kormány és az itteni német cégek közötti vitákban. Amelyek kétségkívül léteznek, de elsősorban a belföldi piaccal kapcsolatban álló német tulajdonú vállalatok teszik szóvá sérelmeiket, míg a külső piacokra dolgozó feldolgozóipari cégek alapvetően elégedettebbek a magyarországi üzleti környezettel. Minderről Dirk Wölferrel, a Német-Magyar Ipari és Keresked...
Az idei lehet az első év, amikor a külföldi filmek magyarországi gyártási költsége elérheti az egymilliárd dollárt. Erre már tavaly is megvolt az esély, de a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkja egy időre megbénította az iparágat, lefelezve a forgalmat – mondta el a Dellában Radnai Károly. Az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint az idén újra pörög a biznisz, és már az a kérdés, meddig lesz elég a produkciók 30 százalékos állami támogatására félretett 70 milliárd forint:...
Azért nem vesznek fel hitelt a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt. Ha nincs mire alapozni a beruházási, fejlesztési terveket, akkor alacsony kamat mellett sem fogják felvenni a hitelt – ezt a választ adja a Dellában Perlusz László, a VOSZ főtitkára arra a kérdésre, miért nem igényelték tömegesen a kormányzat beavatkozására, illetve sürgetésére leszorított banki kamatok mellett sem a hiteleket a piaci szereplők.
Az ORFK segítségét kérték a kereskedők tavaly novemberben a válság alatt elszaporodó áruházi lopások miatt. Az egyik javaslatuk az volt, hogy az eljárásban online módon is részt vehessenek a tanúként meghallgatott dolgozók, mert őket egy percig sem tudják nélkülözni manapság a boltokban. A Dellában azt is megtudtuk Neubauer Katalintól, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, hogy az elmúlt hónapokban az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztettek a kereskedelmi szektorra vonatkozó –...
Meglepi az idetelepülni készülő távol-keleti cégeket, amikor a helyi szakszervezetekkel kell leülniük egyeztetni, mert a kormányzattól azt az ígéretet kapták, hogy nem lesz dolguk az érdekképviseleti szervekkel, Magyarországon gyengék a szakszervezetek – világít rá a Dellában Székely Tamás, milyen vonzó ajánlatokkal csábítja ide a külföldi befektetőket a kormány. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke problémásnak tartja, hogy egyes vállalatok ennek szellemében viszonyulnak a szaks...
Szerintem is nagyobb lesz a 2023-as végleges hiány annál a 6 százaléknál is, amit legutóbb közölt a Pénzügyminisztérium – reagált a Dellában Zsiday Viktor befektetési alapkezelő arra az értesülésünkre, hogy a kormányzaton belül nem zárják ki a 7 százalékot megközelítő deficitet sem. Innen nézve még irreálisabb a 2024-re törvényben rögzített 2,9 százalékos hiánycél, ami nagyon lelassítaná a gazdaságot. A mostanában kommunikált 4,5 százalék már közelebb áll a valósághoz, de afelől kétségei vannak ...
Éles lőfegyver, félmilliárd forint készpénz – csak néhány azon tárgyi bizonyítékok közül, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti munkatársai az elmúlt években találtak a helyszíni ellenőrzéseik során az engedély nélküli pénzügyi tevékenységet végző vállalkozásoknál. Mivel a lebukottak reakciói kiszámíthatatlanok – hiszen tudják, hogy 5–10 év börtönbüntetést kockáztatnak – a jegybank embereit jogszabályi előírásoknak megfelelően rendszeresen elkísérik a Készenléti Rendőrség állományának tagj...
A kormány nem fog visszakozni Paks II megépítéséből, nincs ok, hogy felmondja a kereken tíz éve kötött szerződést az oroszokkal, ha voltak is kétségek kormányzati részről, azok mára okafogyottá váltak, az építkezés halad, a jelenlegi ütemterv mellett tartható a 2032-es indulás – jelenti ki a Dellában Aszódi Attila energetikai szakértő, egyetemi tanár.
A Magyar Nemzeti Bankkal folytatott jogvita részeként tavaly év végén befejezte működését a leggazdagabb ügyfeleket célzó, több száz milliárd forintosra becsült bizalmi vagyonkezelői szegmens piacvezető társasága, a Primus Trust Zrt. Nem haragszunk az MNB-re, de közigazgatási pert indítottunk – mondta a Dellában B. Szabó Gábor alapító, társtulajdonos, igazgató, aki a műsorban kifejtette, hogy miért vitatják a jegybanki eljárás jogi alapját.
Apokaliptikus képet festett az előttünk álló évről a Dellában Lentner Csaba. A közgazdász egyetemi tanár szerint az egyoldalú, az egyensúlyi követelményeket figyelmen kívül hagyó, kizárólag a gazdasági növekedésre alapozó Nagy Márton-féle gazdaságpolitika akár 10 százalékos inflációval, magas szinten beragadó költségvetési hiánnyal, elszálló államadóssággal fenyeget, így végül a növekedés sem éri majd el a kormányzat 3,6–4 százalékos terv szerinti ütemét, hanem megáll 2 százaléknál.
A vidéket célzó új, családos lakástámogatási programok hatására akár 10–20 százalékkal is emelkedhetnek az idén a kisebb településeken, falvakban megvételre kínált ingatlanok árai – mondja a Dellában Balogh László ingatlanpiaci szakértő. Az előző évi árakból kiindulva ez 380–400 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelentene 2024-ben ebben a szegmensben.
Kína nyerte meg a 2023-as évet, és Kína fogja megnyerni a 2024-et is – állítja évzáró beszélgetésünkben Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense. A Della vendége szerint a sikeres távol-keleti országok nagyrészt ugyanazt a modellt követik: autoriter, állami-fejlesztő rezsimek, amelyek hatékonyságát Orbán Viktor is elirigyelte, adaptálni azonban nem tudta. Helyette a latin-amerikai országokra jellemző struktúra felé mozdult el a kormányzás.
Nem Ursula von der Leyen számít Orbán Viktor legfőbb bírálójának, a bizottság tagjai közt több olyan is akad – például Vera Jourová, Didier Reynders vagy Johannes Hahn –, akik keményebben léptek fel a magyar miniszterelnökkel szemben, de az itthoni plakátokra azért került mégis a bizottsági elnök arca, mert vele lehet a legkönnyebben azonosítani az Orbánék szemében „elátkozott” európai uniós intézményrendszert, azaz Brüsszelt. Andor László volt uniós biztos szerint ez akár kontraproduktív is leh...
Az angolszász terminus szerinti gazdasági cárrá vált Nagy Márton az Orbán-kormányban, a pénzügyekre vonatkozó erős és széles körű felhatalmazással, döntési potenciállal, ám ez nem jelenti azt, hogy a kormány maga alakította politikai mozgásterén túl nyújtózkodhat a gazdaságfejlesztési miniszter – állapította meg a Della vendége, Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Nagy a költségvetési realitás keretein belül irányíthat a korábbinál dinamikusabb, de kevésbé átlátható döntéseken alapuló gazda...
Eddig 186 bejelentést kapott az Integritás Hatóság, ezek alapján jelenleg 21 vizsgálat van folyamatban, összesen 120 milliárd forint értékű uniós támogatást érintően – mondta a Dellában Biró Ferenc, a szervezet elnöke. Ezek között vannak „szenzitívebb” ügyek is, de például az Elios-botrányt – amely Tiborcz Istvánhoz köthető – hiába keresnénk köztük, mert bár erre vonatkozóan is kaptak bejelentést, de a vizsgálat elindítását sem tartották szükségesnek. Az egyik legnagyobb problémának mégis azt ta...
Miközben a kormány azon iparkodik, hogy minél jobban felpörgesse a hitelezést a terveiben szereplő 4 százalékos gazdasági növekedés reményében, és ezért ősz elején az extraprofitadó emelését is kilátásba helyezte, a bankok szerint látszik egy másik forrása is a beruházások, fejlesztések finanszírozásának. A vállalkozások ugyanis tetemes mennyiségű pénzt tartanak a bankoknál, betétekben lekötve, melyek után a magas jegybanki kamatnak köszönhetően eddig szép pénzeket kaptak, ám a kamatcsökkentések...
Talán az unokáink is megszületnek addigra, amikortól világítani tudunk az új paksi blokkok által termelt árammal – mondja a Dellában Mártha Imre energetikai szakértő, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója. A végső engedélyek továbbra is hiányoznak – nyilatkozónk továbbra is szkeptikus, hogy a kérelem teljes mértékben kiállja az EU normáinak próbáját –, ráadásul a jövő nem az ilyen giga-atomerőművi beruházásoké, hanem a moduláris kisreaktoroké, amelyek szerepe az energiaellátá...
Az építőipar jövőre sem fog kikecmeregni a válságból, a csok plusz bevezetése ellenére is kevesebb lakás épülhet, mint az idén, az állami megrendelésekkel továbbra sem lehet számolni, az ipari ingatlanoknál – ahol egyáltalán van értelme beszélni élénk keresletről – pedig a hazai vállalkozások nem nagyon rúgnak labdába. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az utóbbival kapcsolatban kifakadt a Dellában: szerinte a külföldi – jellemzően távol-keleti és török...
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt a Della vendége, aki elmondta, hogy a – pénteken megjelenő – októberi inflációs adatot kicsivel 10 százalék fölé várja a jegybank, decemberre pedig 7 százalékhoz közeli lehet a mutató. Novemberre így 8,5 százalék környéke tűnik reálisnak. Virág Barnabás szerint a következő évek a reálkamatról fognak szólni, amit a kockázati prémium alakulása mellett az alapkamat szintje határoz meg. Ebből kiindulva jövőre 7–8, a rákövetkező évben 5–6 százalékig süllyedhet az a...
Az októbertől induló új gázévre az árak a tavalyi felére-harmadára zuhannak, a januárban induló áramévre pedig még ennél is olcsóbban tudnak új ajánlatot kapni a vállalkozások – mondja a Dellában piaci tapasztalatai alapján Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár.
Szlovákia nem fogja átvenni Lengyelország szerepét Orbán Viktor szövetségesei közt az unióval folyó politikai és pénzügyi vitákban – jósolja László Csaba volt pénzügyminiszter. Ő már megtapasztalta, milyen könnyen fel tud bomlani a konszenzus a négyeken belül, ha valamelyik tagállam az egyedi érdekei szerint cselekszik.
Rejtélyes, hogy miért maradnak el a tervezettől ekkora mértékben a költségvetés adóbevételei, a fogyasztás visszaesésén túl felvetődik, hogy a lassuló beruházási dinamika, a gyengülő likviditási helyzet miatt a vállalkozásoknak sürgőssé vált az áfa mihamarabbi visszaigénylése, amit jobb időkben nagyvonalúbban kezelnek a cégek – mondja a Della friss adásában Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács tagja.
Nem szeretném elütni a kérdést azzal, hogy éles a verseny, de azt gondolom, hogy éles és hullámzó – mondja a Della friss adásában Surányi György volt jegybankelnök, aki szerint nem könnyű megállapítani, hogy a fiskális és monetáris politika irányítói – a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter – közül kinek a tevékenysége a legkártékonyabb a magyar gazdaságra nézve. Az elmúlt napokban kiújult purparlé szerinte nem szól másról, mint arról, hogy kinek mekkora a felelős...
A piaci folyamatok jelenleg nem indokolják, hogy a kormány ismét hatósági árat vezessen be az üzemanyagoknál – érvel a Della vendége, Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Pedig a kormány készül valamire, Orbán Viktor évadnyitó parlamenti beszédében a kormányzati közbeavatkozás lehetőségét pendítette meg, ha a kereskedők nem tudnak úrrá lenni az árakon. Bacsa arra hívta fel a figyelmet, hogy épp csökkenő pályán van a benzinár, és amennyiben kedvezően alakulnak a világpiaci árak ...
