Buksó - 24.hu

„Megint az ördög van hatalmon, és nem tudsz olyat írni, aminél a valóság ne lenne borzalmasabb”

Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán unokája, Péterfy Gergely húga, Péterfy Sarolt nővére, Gerlóczy Márton unokanővére. Péterfy Bori írók és könyvek között nőtt fel – így nem meglepő, hogy már gyerekként falta a könyveket. Vlagyimir Szorokin A jég című könyve örökre megváltoztatta az életét. Dalszövegíróként is alkot, ám attól óva int mindenkit, hogy a dalszövegekre versként tekintsenek. Életét végigkísérte az olvasás, ám anyaként egyelőre szélmalomharcnak érzi olvasásra bírni a kisfiát. Egyeb...

Szilágyi Ákos: A hatalom világában mindent imitációnak látok

Idén Szilágyi Ákos kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat – Elvégre című verseskötete mellett teljes életműve elismeréseként. Így aztán több apropója is van a vele készült beszélgetésnek, amelyben fiatalkori lázadásról, közéletről, veszteségekről és Arany János iránt érzett rajongásáról is mesél. Utóbbi kapcsán kiderül, hogy tekinthető-e a most megjelent kötete a saját Őszikékjének, és az is, miért támadta meg pályája elején az akkor már sztárszerzőnek számító Weöres Sándort, és mit gondol erről f...

„Nincs erdélyi irodalom, csak magyar irodalom van”

Rendhagyó módon, közönség előtt vették fel a Buksó legújabb epizódját, ráadásul a podcast történetében először határon túli helyszínről, Sepsiszentgyörgyről jelentkezett Nyáry Krisztián. A SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztiválon Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdemes-e külön kezelni az erdélyi irodalmat, a magyarországitól. Mi közös és mi nem az a Magyarországon é...

Szirtes Tamás: Rettenetesen fáj a feledés sebessége

„Sokkal több, mint egy könyv egy kivételes színházi alkotó pályájáról: segítség az élethez” – vallja Rényi Ádám annak az új életrajzi kötetnek a szerzője, amely sokáig nagyon úgy tűnt, el sem fog készülni. A könyv főhőse, Szirtes Tamás ugyanis udvariasan, de többször visszautasította a 21. Század Kiadó társtulajdonosának felkérését. Rényi azonban olyan szilárd meggyőződéssel hitt abban, hogy a Madách Színház igazgatójának életéről írni kell, hogy amikor hangyányit csökkent Szirtes ellenállása, m...

A tatárjárás embervesztesége nagyobb arányú volt Magyarországon, mint a II. világháborúé

Kivételes változások jellemzik az elmúlt húsz évben a tatárjárás kutatását. A régészek egyre meggyőzőbb pontossággal képesek rekonstruálni az eseményeket és meghatározni történelmünk legpusztítóbb erejű háborújának helyszíneit. Ma már az is tisztán látszik: nem pontosan ott zajlott a muhi csata, ahol sokáig feltételezték. Ugyan a magyaroknak nem sikerült legyőznie 1241-ben a tatárokat, a IV. Béla vezette csapatok bizonyos tekintetben mégis megvédték kultúránkat a világ valaha volt legnagyobb bir...

Esterházy kapcsán nemcsak az fontos, amikor beszélt, hanem az is, amikor nem

75 évvel ezelőtt született, 50 éve lépett az irodalmi pályára és lassan 10 éve már, hogy nincs köztünk Esterházy Péter, a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja. Íme egy interjú a vele készült interjúkról. Alig egy hónapja jelent meg ugyanis az idén 70 éves Magvető Kiadó gondozásában egy hiánypótló beszélgetéskötet, amely vállaltan nem „best of válogatás”, mégis Esterházy legnagyobb erejű interjúit gyűjti össze. Pál Sándor Attila válogatta és Turi Tímea szerkesztette kötetbe azt a 19 be...

Nem az a lényeg, hol tart a mesterséges intelligencia, hanem hogy milyen sebességgel halad

Két éve egy általános iskolás szellemi szintjén volt a mesterséges intelligencia, jelenleg egy egyetemistájén van, egy év múlva pedig egy PHD-zett értelmiségi tudásával fog bírni. A szakértők szerint rég nem az a kérdés, hogy hol tart az MI, sokkal inkább az, milyen ütemben fejlődik. Ráadásul az élet minden területén jelen van, így a könyvipar is arra kényszerül, hogy reagáljon a tempóra, amit diktál. A kiadók jogi, etikai és technológiai szabályok lefektetésével igyekeznek loholni utána, kérdés...

Saly Noémi: A tudománynak nem kell olyannak lennie, mint egy zsák fűrészpornak

„Határmezsgyéken buckáról buckára ugrándozom” – így látja magát Saly Noémi, a Buksó új epizódjának vendége. Irodalom- és helytörténeti, valamint gasztrokulturális kötetei egyedi hangja okán hihetetlen népszerűségnek örvendenek, ráadásul tavaly két könyve is megjelent imádott Budapestjéről. Egyebek mellett ezekről és az ikerkönyveket hamarosan követő harmadikról, és a már készülő negyedikről is mesél, de szó esik a kávéházak háttérszereplőiről, Krúdy józsefvárosi kötődésének okairól, na és persze...

Az olvasásért meg kell küzdeni – Hajós András és Jókai Mór a Buksóban

A Mit forgat? rovatban nem írókat, szerkesztőket vagy könyvpiaci szakembereket kérdez Nyáry Krisztián, hanem a könyvkiadás világának nélkülözhetetlen szereplőit: az olvasókat. A podcast házigazdája első alkalommal Hajós Andrással beszélgetett, aki elmondta, hogy őt már gyerekkorában is sokkal inkább olvasmányai nyelvi megfogalmazása ragadta meg, ezért inkább emlékszik jó mondatokra, mint történetekre.

Buksó vs. Lyukasóra – ilyen volt a 100. epizód élőben

Három évvel ezelőtt indult a Buksó. Ez idő alatt 100 epizód készült és 111 vendége volt a podcastnak. A jubileumi közönségtalálkozón Szabó T. Anna, Dragomán György és Szegő János mellett a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is ajánlott néhány könyvet, Nyáry Krisztián pedig nemcsak őket, hanem a közönséget is irodalmi játékra invitálta. A kilencvenes évek nagy sikerű kulturális műsorát, a Lyukasórát ültették át ezúttal színpadra a budapesti Magvető Caféban. Az élő műsor vágatlan verziója kétszer il...

Grecsó Krisztián: Legyünk kemények,hajlamos vagyok a sziruposságra

Évtizedek óta dédelgette a gondolatot, a Valami népi című könyve után azonban nagyon úgy tűnt, soha nem fog elkészülni Grecsó Krisztián aparegénye. Mi mindennek és kiknek köszönhetően született meg mégis az Apám üzent? Mit szólnak hozzá a szerző közvetlen rokonai? És milyen tanácsokkal látta el Grecsót a kötet első vázlatait olvasva Nádasdy Ádám? A Buksó 99. epizódjából kiderül. Mindezek mellett szó lesz autófikcióról, generációs traumákról, az alkoholfüggőség súlyos hátulütőiről, de még Nemes J...

Magyar betegség, hogy a művészettörténészek a műkereskedőket ferde szemmel nézik

Két művészettörténésszel, két kiváló kiállításról, és két hozzájuk kapcsolódó kötetről beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban. Barki Gergely könyve a Galimberti házaspár elsöprő szerelméről, tragikus sorstörténetéről, és elveszett vagy magángyűjteményekben megbúvó festményeiről számol be. Molnos Péter pedig a Megtalált képek című tárlat és könyv kapcsán egyebek mellett arról is mesél, miért jutnak előbb vagy utóbb a nagy művészek életművének fontos festményei az őket megillető múzeumokba, és hogy ...

Hazugság, hogy az iskola felkészíti a gyerekeket az életre

A nyolcvanas években ő volt az ország legfiatalabb, ma pedig már a legidősebb iskolaigazgatója. Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójaként, a hazai alternatív pedagógiai módszerek úttörőjeként mindig a gyerekek mellett állt. Mivel szerinte iskolába járni alapvetően rossz dolog, életpályája során rendre azokat az utakat kereste, amelyek elviselhetőbbé teszik az iskolában eltöltött időt, így aztán a jelenelvű, személyközpontú oktatásban hisz. Tavaly novemberben jelent...

Ács Dániel: Maszatolás, elkenés, balladai homály fedte Radnóti halálának hátterét

Ács Dániel első könyve egyszerre helyezi új fénytörésbe Radnóti Miklós halálának körülményeit és állít emléket Dienes András irodalmárnak, aki éveken át kutatta a költő életének utolsó szakaszát, ám krimibe illő körülmények között a sírba vitte a Radnóti-titok újabb fejezetét. Először irodalomtörténész édesapja mesélt a 444 újságírójának Dienes András történetéről, ami pedig kezdetben egy tényfeltáró cikksorozatnak indult, végül egy átfogó kötet lett a Radnóti-kultuszról, egy elveszett táska tar...

Kemény Zsófi: A hatalom mindig úgy viselkedik, mint egy nárcisztikus apa

Sokszor kapta meg, hogy könnyű neki írónak lenni, hiszen Kemény István az édesapja, a hazai kortárs irodalmi szcéna kiválóságait pedig születése óta ismeri. Hogy valójában mennyit kellett „nyelnie”, azt új – azonos című – könyve kapcsán elárulja Nyáry Krisztiánnak, ahogy az is kiderül a beszélgetésből, milyen érzés harmincévesnek lenni, milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés vagy a szexualitás kapcsán, sőt, még a szerző slamhez való jelenlegi viszonyát is tisztázzá...

„Arany is zseni volt, csak ő befelé pusztította magát, Petőfi pedig igazi szangvinikusként kifelé tette ezt”

Milbacher Róbert második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kis túlzással „kapudrog” a sokak szerint unalmas 19. századi magyar irodalomhoz. Az irodalomtörténész szerző kizárólag olyan történeteket oszt meg erről a kitüntetett, ám igen távoli időszakról, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis kellően meglepőek. A Ködképek az irodalom láthatárán című kötet egyebek mellett Petőfi realitást mellőző, ám annál pikánsabb lánykéréseiről, sőt Vörösmarty erotikus gondolatairól is szól. Nyáry Kriszt...

„Fontos, hogy ne rángassak bele más embereket kéretlenül egy regénybe”

Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. A jelek szerint egyedi módszere hatásos, hiszen olyannyira volt termékeny az emúlt időszakban, hogy hat könyve is megjelent. Gyermek- és verses kötetei mellett tavaly egy regénnyel jelentkezett, de most legújabb, A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul című kötetéről mesél Nyáry Krisztiánnak. Kitérnek a női öregedéshez köthető előítéletekre, az elmúlás nehézségeire, valamint a...

„Úgy érzem magam a körúton, mint Indiana Jones, aki újabb titkokat tár fel”

Elsőre úgy tűnhet, semmi közös nincs Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban, de nagyon is van. Budapest szerelmesének, Kordos Szabolcsnak legújabb kötete egyebek mellett ezekről is szól. A város titkai című nagy sikerű sorzatnak ez már a harmadik darabja, a szerzőt pedig ismét a múlt és a jelen különös párhuzamai foglalkoztatták. A beszélgetés előtt a világ le...

Spiró György: Minden dráma megkövült színház

Dr. Szabó Csaba: A top tudományos folyóiratokba is bekerülnek kreált eredmények

A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél. Mindezek mellett kiderül az is, miért döntött úgy, hogy s...

Nádasdy Ádám: A kultúra megőrzése maga a kultúra

Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják arra, hogy lírát írjon. Az epizód végén Nádasdy új könyvei mellett nyolc, szintén a Könyfesztiválon de...

Tóth-Zsiga Borbála: Nem csaphatod be az olvasód azzal,hogy az utolsó tíz oldalon leütöd,hogy őrült volt a főhősöd

A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötlet. Élete hamarosan rémálommá válik – talán a valóságban, talán csak a fejében. A pszichológusként v...

Csapody Kinga: Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy milliónyi kamasz zokog a TikTokon könyveken

Gyerekkönyvkiadó, szerkesztő és szerző. Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. A beszélgetés előtt – folytatva az előző rész kimeríthetetlen témáját –, a betiltott könyvekről lesz szó, az epizód végén pedig tíz plusz kettő új magyar gyerekkönyvet ajánl Nyáry Krisztián.

Szalay-Berzeviczy Attila: Minden konfliktusnak, ami ma jelen van a világban, az első világháború a gyökere

Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Több mint tíz éven át dolgozott két tematikus kötetén, amelyek világszerte egyedülállóak, műfajukat éppen ezért nehéz is lenne meghatározni. Szalay-Berzeviczy megjárta az iraki kémelhárítási központot, ott volt az összes fontosabb csata helyszínén, de nem egy útinaplót írt, hanem végig törekedett a történelmi tények és ...

Vasarely komoly részsikereket ért el abban, hogy a szocialista államokkal elfogadtassa az absztrakt művészetet

Regénynek komoly művészettörténet, művészettörténetnek pedig regényes írás az a Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötet, amely nemrég jelent meg Rieder Gábor művészettörténész tollából, és amelyhez egy időszaki kiállítás is kötődik. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról, megkérdőjelezhetetlen hatásáról, a rá példaképként tekintő Fajóról, és közös mesterükről, Kassák Lajosról is szó esik az új epizódban. Mindezek mellett a szitanyomatok felemelke...

Zoltán Gábor: Ennek a gyilkosságnak az abszurditása az Orgia óta sem hagyott nyugodni

Éveken át tartó átfogó kutatómunkát követően, 2016-ban jelent meg Zoltán Gábor első, különösen megrázó regénye, az Orgia, amelynek az olvasók és a könyves szakma is kitüntetett figyelmet szentelt. Idén tehát már nyolc éve, hogy a szerző behatóan foglalkozik a nyilas korszak Városmajorban játszódó pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel. A közelmúltban megjelent Ólomszív is ezt az időszakot öleli fel, így aztán tekinthető az Orgia ikerrégényének is, jóllehet Zoltán a Szomszéd és a Szép Versek 19...

Nagy Bence: Nem az a cél, hogy minél jobb legyen a moly.hu, hanem hogy minél jobb legyen a felhasználó

A moly.hu Magyarország első és legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, amelyre Nagy Bence, a portál alapítója már egy könyves Wikipédiaként tekint. 390 ezernél is több felhasználója van az oldalnak, amelyre az indulás óta csaknem 18 millió hozzászólás érkezett. Ilyen számok tükrében egészen elképesztő, hogy a „főmolyon”, azaz Nagy Bencén kívül mindössze ketten dolgoznak főállásban az oldalért – igaz, rengeteg önkéntes támogatja a működését. A beszélgetést követően a Molyon megjelenő M...

Rakovszky Zsuzsa: Ha a rossz nem változik, akkor az a pokol. Ha a jó nem változik, az a mennyország

A magyar irodalom egyik legnagyobb élő költője – írta a nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült Rakovszky Zsuzsáról Grecsó Krisztián. A Vita élő időben című kötetéért és teljes életművéért díjazott soproni szerzőt alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián. Az epizód elején az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó eseményekről lesz szó, végül pedig tíz plusz egy olyan magyar verseskötetet ajánlunk, amelyek a k...

Simán lehet, hogy még ez-az előbújik a márquezi bőröndből

A Buksó történetében először közönség előtt, a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük a soron következő beszélgetést. Nyáry Krisztián a nemrég megjelent, posztomusz Gabriel García Márquez-kötet, a Találkozunk augusztusban kapcsán Kutasy Mercédeszt, a könyv kontrollszerkesztőjét és Scholz Lászlót, a mű fordítóját kérdezte egyebek mellett arról, hogy mennyiben volt etikus a szerző fiai részéről, hogy apjuk akarata ellenére kiadták a könyvet, valóban döcög-e itt-ott a szöveg, de még egy ane...

Nem lehet jó főnök, aki nem szeret az emberek nyűgjeivel foglalkozni

Három éves a Buksó. Gondolatébresztő, vicces, érzelmes és megannyi fontos gondolat hangzott el 2021 óta vendégeinktől, amelyekből most össze is ollóztunk néhányat. A folytatásban Gazsi Zoltánnak, az Eisberg vállalat vezetőjének első könyvéről lesz szó. A szerző és környezete szerint a műfajteremtő „zolitelling” a legtalálóbb besorolás a kötetre, jóllehet egyszerre életrajzi, életmód, motivációs, menedzsment és füves könyv. A beszélgetésből egyebek mellett az is kiderül, hogy a csúcsmenedzser sok...